Önnek mit jelent egy színes térkép?
Önnek mit jelent egy színes térkép? Ismeri a mögöttes tartalmat?
El kell ismerni, tény, hogy jelenleg az informatika számtalan lehetőséget rejt magában. Viszont el kéne gondolkoznunk azon, hogy az informatika, térinformatika, tetszetős megoldások önmagukban valóban elegendőek-e a digitális átálláshoz.
Megengedhetjük magunknak azt, hogy differenciáltan műtrágyázzunk, vagy vessünk anélkül, hogy ismernénk a szép színes térképek mögötti szakmai tartalmat? Megengedhetjük magunknak, hogy a precíziós szaktanácsadóra hagyatkozva vakon végezzünk differenciált kijuttatásokat? Ma már az számít sikernek, ha ki tudjuk juttatni terv szerint a műtrágyát?
Ugye nem? Valóban pusztán az ár alapján választunk szolgáltatót vagy módszert, nem is érdekel minket, hogy a szaktanács követésével elérhető-e egyáltalán többletjövedelem, vagy így a maximális? Akkor gondolhatnánk azt is, hogy majd lesz valahogy. De ugye nem akarunk így hozzá állni? (ha már hektáronként 20-40 ezer forintokat elköltöttünk arra, hogy átállítsuk gazdaságunkat digitálisan.)
De akkor mik azok a tényezők, melyekkel szakmailag is meggyőzhetőek vagyunk? Tisztában vagyunk a precíziós gazdálkodás valódi, komplex céljával? Ez egy eléggé nehéz kérdés abban a helyzetben, amikor nincs definiálva a zóna, mint táblán belüli kezelési egység fogalma és nem kritérium a megbízható tervezhetőség garantálása sem.
Nem győzzük hangsúlyozni, hogy a jó zónameghatározás a mérhető többletnyereség és a jó szaktanács alapja.
Mi, az IKR Agrár Kft- nél rengeteg tudást, temérdek munkát, szorgalmat fektettünk abba, hogy hiteles precíziós szaktanácsadók legyünk. Igen, ennek a szolgáltatásnak ára van, viszont tudjuk, hogy a szaktanácsunkat használó gazdálkodónál ez a befektetés hamar megtérül. Összevetette már a szolgáltatás árát és az elért nyereséget? Vagy csak úgy „érzésre” és az évjárat hányszor volt magyarázat?
Ezért is bátorítjuk folyamatosan gazdálkodóinkat, hogy ha már vásároltak precíziós technikát, akkor használják ki, fordítsák nyereséggé az eszközbeszerzést és a szaktanácsadási szolgáltatást! Ha még nemléptek a digitális átállás útjára, bízzák ránk magukat. Az elérhető nyereség mérhető és mérni is kellene! Mérni, sőt tervezni kell és nem modellezni! Aratáskor már csak elkönyvelni tudjuk a dolgokat. Ugye Ön is előre szeretne tervezni? Mi ezt garantáljuk. Mérjük az elérhető hasznot, hatékonyságot. Hiteles szolgáltatást kell adni!
De most térjünk vissza a zóna nemzetközi definíciójára. A zóna az azonos terméspotenciálú területek együttese. Nálunk, az IKR Agrárnál a zóna ehhez illeszkedően ennek a gyakorlati megközelítése. Mivel lehetne mással megközelíteni a potenciált, ha nem a hozammal, a számszerű, mért hozammal. Ezért egy olyan zónázási rendszert alakítottunk ki, ahol a zónákat a hozamok abszolút (t/ha) mérése, a lehordás, évjárat és ezek éveken át megfigyelhető stabilitása határoz meg. Ez idáig mintegy 50 000 db zónát alakítottunk ki és elemeztünk.
Miért hiszünk magunkban ennyire? Mert statisztikailag igazoltuk, hogy az általunk kialakított zónákban tervezett termés az a terveknek megfelelően alakul. Ehhez az is kellett, hogy a zónák kialakításánál abszolút hozamértékekkel dolgozunk. A tervezhető termést a táblarészek alapos felmérésével és egyéb ismeretek birtokában nagy biztonsággal határozzuk meg. A talajminta- vételt pedig már 20 éves tapasztalattal végezzük. Amiről ritkábban beszélünk a tápanyag tervezésnél - mert annyira megszoktuk már -, az a szaktanácsadó eljárás, recept komoly hazai megalapozottsága, amely évtizedes alkalmazási eredmények integrálása vezető, elismert kutatók által.
Sok ellenőrzést végzünk arra vonatkozóan, hogy a táblák zónái a tábla reálisan tervezhető hozamához pontosan megadott tervezett hozamát mennyire hozzák ugyanolyan rendben, mint a tervező asztalon. A minimum követelmény, hogy ezek tervezési rendje „ne kuszálódjon össze”! Mert az mit is jelentene? Azt, hogy a 7 t-ra tervezett zóna valójában csak 5,5, vagy 8,2 t lett, pedig átlagos év van! Mi a baj? Az, hogy rosszul mértük fel a táblarészek, a zónák elvárható teljesítményét a zónázás során! Ez miért baj? Mert az első esetben 1,5 t termésnek megfelelő műtrágya mennyiséget feleslegesen tettünk ki, a második esetben meg kevés lesz, mely bevétel csökkenés! Na de mi van, ha nem átlagos év jön -ami sosincs- hanem jobb, vagy rosszabb, sokkal rosszabb? Akkor ez azért jobb lehet, nem? Nem! Egyik irányban lesz jobb, de a másikba nem. A többlet tápanyag, így a költség felét kb. elbuktuk, a kevesebbnél meg… tudjuk: szintén veszítettünk. Ez bizony Ft-tal kiszámolható és ami a legjobb: a tervezésbe vonható.
Szóval, a mi szórásképeink nem színes térképek és a tőszámkiajánlásaink sem! Annyira, hogy aki ténylegesen végig követte, azt juttatta ki, amit a szaktanácsunk mondott, az elégedett volt. Hát még, amikor kiszámoljuk együtt, hogy ez neki bármely évjáratban mennyi jövedelmet hoz. Az évjárat mindenkit „súlyt és emel”, de azon belül kell optimalizálni. Mi ezt követjük.
Dr. Pecze Zsuzsanna
fejlesztési ágazatvezető