Zóna ABC… távérzékelés

Cikksorozatunk előző számában olvasóink megismerhették az IKR Agrár Kft. precíziós gazdálkodást támogató webes geoinformatikai rendszerének (Zónainfó) előnyeit.

Szót ejtettünk a zóna definíciójáról, miszerint a zónák az azonos terméspotenciálú, adottságú területek. Gyakorlatilag azok a kis szomszédos részterületek, homogén „foltok” a táblában, ahol több éven át igaz, hogy a folton belül hasonlóan „teljesítenek” azonos művelés mellett. Kiemelten fontos az időbeni állandóság, ami a talaj és egyéb helyi tulajdonságok, adottságok (vízlefolyás, lehordás stb.) hasonlóságát is jelzik. Éppen ez a tapasztalati tény – az években nagyjából azonos hozam – támasztja alá azt, hogy ezeket az egységeket valóban a tábla művelési alapegységeinek lehet tekinteni. A zónák pontos, megbízható meghatározása a precíziós termesztés hatékonyságának kulcsa, a termesztés jövedelmezőségének alapja!

Most a távérzékelés precíziós szolgáltatásunkban betöltött szerepével foglalkozunk.

Először is egy lényeges, központi kérdés tisztázásával kezdem: miért fontos ismernünk táblán belül az elért számszerű hozamot? Miért nem elég a több-kevesebb hozam ismerete?

A válasz nagyon egyszerű. Növénytermesztésünk sikerét az határozza meg, hogy mekkora hozamot értünk el. A hozam mutatja meg, hogy mennyire volt sikeres gazdálkodásunk. Azért hozzáteszem, hogy az évjárat jelentősen keresztbe tudja húzni számításainkat.

Kizárólag a táblán belül több éven keresztül elért hozamok számszerű ismeretében tudjuk meghatározni azokat a kezelési egységeket (zónákat), melyek évek során hasonlóan teljesítettek.

Ha számszerűen tudjuk ezen zónák teljesítményét meghatározni, számszerűen tudjuk megmondani, hogy az adott, tervezett kultúra esetében mekkora hozamot tudunk elvárni. A zónákban meghatározott, tervezhető terméshez tudunk pontos műtrágyahatóanyag-mennyiségeket számolni.

Szolgáltatásunk egyik fontos kiindulópontja, alapja a táblán belüli hozamok meghatározása az elmúlt évekre. Ezen adatokhoz a műholdas cellahozamtérképek segítségével jutunk.

A cellahozamok elkészítéséhez a táblák geometriai és leíró adatainak feltöltése után, a Zónainfó felületén van szintén lehetőségük precíziósan gazdálkodó partnereinknek a szükséges adatok megadására.

Együttműködő partnerünk, a Cosima Kft. számítja ki a cellahozamtérképeket. A Kft. ügyvezetőjét kértem, hogy első kézből ismertesse, mégis hogyan jönnek létre ezek a hozamtérképek, hogy kapnak végül zónákat?

„(Cella)hozammérési egyedi módszerünknek az a lényege, hogy a magágy-előkészítéstől a betakarításig terjedő időszak (űr)felvételsorozatával figyeljük a növény fotoszintézisét, és ennek alapján kiszámítjuk a hozamokat a cellákban több éven át. A cellák most 20x20 m-es területek. Az eredményül kapott cellahozamok és egyéb térbeli tényezők alapján számszerűen megvizsgáljuk az egyformán teljesítő, azonos adottságú részeket a táblákban. Ezek lesznek a zónák.”

Akkor ezek a cellahozamtérképek tulajdonképpen olyanok, mint a kombájnos hozamtérképek?

„Nagyon hasonlóak. A vágóasztalok szélességében néhány méteren rögzített hozamok látszólag sokkal finomabb számsorozatot adnak, de tudjuk, hogy ezeket egyedileg, még nagyon jól kalibrált kombájnoknál sem szabad semmiféle döntésben felhasználni. Összességében a jól kalibrált kombájnokkal azonos mértékű a pontossága a műholdas hozammérésnek. De van néhány többlete is. A legfontosabb az, hogy visszamenőleg több – akár 10-15 – évre  tud mérni, és adott évben már az aratás előtt is meglepő pontosan tud becsülni.”

Bárki tud hozamtérképet műholdfelvételekből, NDVI térképekből készíteni?

„Úgy látszik, hogy ma senki sem tud rajtunk kívül ilyet előállítani a világon. Egyedi. Ez majd változik, de ma ez a helyzet. Gondolják, hogy ha tudnának, akkor a gazdáknak nem a központi fontosságú cellahozamot adnák ingyen az indexek helyett a műholdfelvételek globális szolgáltatói, vagy pénzért további értéknöveléssel a globális szaktanácsadási szolgáltatók?”

Elegendő a korábbi táblán belüli hozamértékek ismerete egy biztonságos zónameghatározáshoz?

„Az esetek többségében legtöbbször elegendő, de mi morfológiai paramétereket is integrálunk a módszerünkben. A zóna időben, az évek során stabil kell legyen! A hozamhatárok természetesen változnak, de nem az a zóna lényege. Hangsúlyozom, hogy ezek jó megfigyelések és mérések. Azt, hogy mi az oka az adott zónák teljesítmény-különbségeinek, azt a nyilvánvaló tényezőkön túl a következő bejárás, a talajmintavétel deríti fel.”

Hogy lehetséges az, hogy a kapott kezelési egységek, zónák több évig szolgálják szaktanácsadóinkat? Nem kell minden évben zónázni?

„Hosszú lenne elméleti fejtegetésekbe bocsátkozni. A jól érthető és hiteles bizonyíték úgyis csak a gyakorlati tapasztalatok és eredmények lehetnek. Ha az eddigi mintegy 50 ezer hektáron kialakított zónáknak az előző évek hozammérésével támogatott táplálással kapott hozamok a zónák 90-95%-ban pontosan megmutatkoznak, akkor ez kiemelkedő, jó eredmény! A mi módszerünket alkalmazó IKR Agrár Kft. szaktanácsadóinak nem kell újabb kísérletet ajánlani a gazda számára, mert egyáltalán nem tükrözi az eredmény a ráfordítást.”

Keresztes Zsolt, a Gyermelyi Zrt. növénytermesztési igazgatója elsők között volt, aki felismerte az IKR Agrár Kft. komplett precíziós szaktanácsadási módszerének előnyeit. Kíváncsiak voltunk, hogy egy agrárszakember hogyan vélekedik módszerünkről. Lát-e olyan technológiai elemet, amelyeknél egyértelműen látszik a cellahozammérés adta többlet, mondjuk egy index térképhez képest?

„Mi eléggé ismertük a legjobb elérhető megoldásokat korábban is. Az IKR-en kívül más neves nemzetközi szolgáltatóét is. Az rögtön világos volt, hogy a Cosima cellahozamtérképei egyrészt szépen mutatták a tábláink hozamait akkor is, amikor az egyszerre arató kombájnokat nem tudtuk teljesen szinkronizálni. De ez csak a hozammérés. Az győzött meg minket igazán, amikor egy nagyon rossz adottságú táblánk teljesítményrészeit – zónáit – nagyon jól, a tapasztalatainknál részletesebben bemutatták, és főleg akkor, amikor ezen a gyenge táblán együttesen sokkal jobb eredményt értünk el, mint bármikor! Mi is hozzáadtuk a helyismeretünket, szaktudásunkat, termesztési, technológiai tapasztalatunkat, és így hárman az IKR-rel meglepően jó hektáronkénti jövedelmet tudtunk az addig inkább veszteséges táblában elérni. Ehhez minden lépést minőségileg kellett megoldani: a zónák kijelölését, a hozamképességeiknek megfelelő szaktanácsot, a megfelelő folyékony tápanyagot, differenciált mennyiségeiket és a tervet követő pontos kijuttatást is. Azt is láttuk, hogy forintban miben különböznek a tábla zónái egymástól, és pontosan értjük az eltérések okát is. Csak ezelőtt a mértékét nem tudtuk ennyire részletesen, térben meghatározni. Pont a hozam mérésének bizonytalanságai miatt. Az eddig megismert műholdas indexek meg erre alkalmatlanok.”

Azóta is ezeket a zónákat használják abban a táblában? Ezután mekkora területre terjesztették ki azt az eljárást, és szándékoznak-e tovább bővíteni?

„Nem kell a zónákon változtatni, és ez nemcsak időt takarít meg. Talán pont azért lényeges, hogy az előző években már megtapasztalt, kimért hozamok elemzésével állították be a zónák tervezhető hozamát. Igen, azóta mintegy 4000 ha-t zónázunk, eszerint és tervezzük a kört bővíteni.”

A differenciált növénytápláláson túl még milyen feladatokban alkalmazták az IKR Agrár szaktanácsadásának ezen továbbfejlesztett módszerét?

„Két területen is. A különböző kukoricahibridek tőszámtervezésénél és a hibridek teljesítményének, a területeinkre alkalmasságuk pontosabb, a mi tábláink térben változó képességei közötti összetett minősítésében. Fontos nekünk, hogy gyorsan kapjunk gyakorlati tapasztalatot a hibridek teljesítményére, és minél részletesebben a nagy területeinken. Nincs időnk és pénzünk az éveken át történő ennél lassúbb kísérletezésre. Örülünk ennek a lépésgyorsításnak, és az ennek köszönhető megtakarításoknak.”

Szerző: Dr. Pecze Zsuzsanna