Vízminőség, mint hatékonysági tényező
A növényvédelmi célú beavatkozások túlnyomó része, valamint a levéltrágyákkal történő növénytáplálás permetezés útján valósul meg, amelynek során a növényvédő szer hatóanyagokat, valamint tápelemeket egy kísérő közeggel, vízzel elegyítve juttatjuk ki. A kijuttatandó permetlében a víz nagyságrendekkel nagyobb arányban van jelen, mint a növényvédő szer hatóanyagok, illetve tápelemek. A víz maga nem vegytiszta H2O, hanem kémiailag aktív összetevőket, különböző ionokat, sokat, és egyéb vegyületeket tartalmaz, ezáltal minősége térben és időben változó. A permeteskor használt víz kémiai összetétele akár jelentős, leggyakrabban negatív hatással lehet egy-egy növényvédelmi kezelés hatékonyságára.
Amikor tehát egy növényvédelmi kezelést megtervezünk, az aktuális növény-egészségügyi helyzet felmérése, a kezelés időzítése, a megfelelő hatóanyagok, tápelemek kiválasztása mellett ismernünk kell a felhasználandó víz tulajdonságait is.
A gyakorlat azt mutatja, hogy a vízminőség, mint a permetezés hatékonyságát befolyásoló fontos tényező, gyakran nem kap kellő figyelmet. Egy-egy sikertelen beavatkozás első reakciójaként sokszor a növényvédő szer hatóanyag, illetve a tápelem hatékonysága kérdőjeleződik meg, pedig az esetek döntő többségében két fő ok játszik közre: a kijuttatási körülmények, illetve a vízminőség. A permetléként használt víz nem megfelelő minősége, a hatáselmaradás mellet, egy másik kellemetlen következménnyel is járhat. A hatóanyagok és tápelemek kémiai reakcióba léphetnek a vízben lévő összetevőkkel, és vízben oldhatatlan csapadék kiválásával eltömíthetik a szórófejeket, súlyos esetben tönkre tehetik a kijuttató berendezéseket (1. sz. ábra).
A víz minőségét meghatározó tulajdonságok közül kiemelkedő jelentősége van a víz keménységének és kémhatásának (pH-értékének).
A víz keménységét a benne oldott kalcium (Ca)- és magnézium (Mg)-sók okozzák, mértékét három mutatóval: a változó-, az állandó-, illetve ezek összegével, az összes keménységgel fejezzük ki. A változó keménységet a Ca- és Mg-hidrogénkarbonátok okozzák, amelyek forralás hatására kicsapódnak, innen az elnevezés. Az állandó keménységet a vízben oldott Ca- és Mg-sók okozzák. A víz keménységének mértékét Magyarországon jellemzően német keménységi fokban (N0) adják meg, ami megmutatja, hogy 100 milliliter víz hány milligramm kalcium-oxiddal (CaO) egyenértékű – keménységet okozó – sót tartalmaz. Ez alapján a vizek az igen lágy víztől (0-4 N0) az igen kemény vízig (30<N0) 6 keménységi osztályba sorolandók. Permetlé készítésre a lágy vizek (8-12 N0) a legalkalmasabbak. Hozzáférés szempontjából legjobb vízforrás a csapadékvíz, majd a felszíni folyó– és állóvizek, amit a csapvíz követ. Általában legkevésbé a fúrt kutak vize alkalmas e célra, illetve ezek esetében különösen fontos a keménységi érték ismerete, meghatározása.
Magyarország területének túlnyomó-, mintegy háromnegyed részén a természetes vizek kemények (2. sz. ábra), permetlé készítés céljára bizonyos esetekben kockázatosak lehetnek.
A túl kemény vízben a legtöbb növényvédő szer hatékonysága csökken. A nagy mennyiségben jelen lévő Ca- és Mg-só egyrészt reakcióba léphet a növényvédő szer hatóanyagával, ezáltal elveszítheti hatékonyságát, másrészt csapadék képződését is kiválthatja. Különösen érzékenyek a kemény vízre például a totális gyomirtó- és deszikkáló szerek (glifozat, diquat), a szulfonil ureák, a hormonhatású gyomirtó szerek, vagy a piretroid csoportba tartozó rovarölő szerek, foszfor tartalmú levéltrágyák). Kemény vízben a lombtrágyák, biostimulátorok, alga- és egyéb biológiai készítmények teljesen elveszíthetik hatásukat.
A víz kémhatását (pH-értékét), azaz savasságát vagy lúgosságát, a benne H3O+ és OH– ionok aránya határozza meg. Fontos, hogy a permetléhez használt víz pH- értéke megfelelő legyen. Általánosságban kijelenthető, hogy a legtöbb növényvédő szer esetén az ideális pH érték a 6,0-7,0 közötti (semleges kémhatás), míg a lombtrágyák esetében az 5,5-6,5 érték közötti tartományban van. A lúgos víz (7,0 fölötti pH-érték) csökkenti a növényvédő szerek hatékonyságát, míg a túl savas (5,0 alatti pH-érték) a tankkeverék stabilitására van negatív hatással. A szélsőségesen lúgos, vagy savas permetlé károsíthatja a növényt, pusztulást okozhat érzékeny szöveteiben, elhalásokat, torzulásokat idézhet elő. A magyarországi vizek nagy része lúgos kémhatású. A pH-érték gyors és pontos meghatározására alkalmas eszközök széles választéka kapható a kereskedelemben.
Az IKR Agrár Kft. által forgalmazott LOVOCHEMIE termékcsalád egy új termékkel, a LOVOSTABIL vízkeménység- és pH érték beállítására szolgáló adalékanyaggal bővült. Hatóanyaga a citromsav (C6H8O7), amelyet 45%-ban tartalmaz, a higított oldat pH-értéke 0,95, vagyis erősen savas kémhatású. Kémiai reakcióba lép a vízben lévő – a permetezés hatékonysága szempontjából – káros összetevőkkel, egyidejűleg semleges kémhatás irányába mozdítja el a vivő közeg kémhatását. Hígítási aránya (LOVOSTABIL: víz) a víz keménységétől és pH értékétől függően 0,5-1,25 : 100. Felhasználáskor a víz kémiai jellemzői alapján kimért készítményt először alaposan el kell keverni a kijuttatáshoz szükséges vízmennyiséggel, majd az elegyet 20 percig állni hagyjuk. Ezt követően folyamatos keverés mellett hozzá adagoljuk a folyékony levéltrágyát és/vagy növényvédő szert.
A készítmény 2023. évben 1 literes kiszerelésben lesz hozzáférhető önállóan használva, illetve technológiai csomag részeként a foszfortartalmú FERTIGREEN Kombi készítményhez, valamint a FERTIGREEN Kombit tartalmazó technológiai csomagjainkhoz (IKR Harmónia Búza, IKR Harmónia Búza Prémium, IKR Harmónia Olajos Plusz, IKR Harmónia Kukorica) kapcsoltan.
Egészségesebb növények, nagyobb termés, biztonságos kiváló ár-érték arányú termékek! Válassza az IKR Agrár kínálatát: www.ikragrar.hu
Szerző: Horváth András, IKR Agrár Kft.