Trichoderma talaj telepszám adatok összevetése néhány gazdálkodási adattal

A 2022. tél/tavaszi Agrár Horizont számban beszámoltunk annak a nagyszámú talajmintából kapott vizsgálatnak eredményéről, amelyben a Trichoderma gombák mennyiségi jelenlétét mértük fel szántóföldi művelésben lévő táblákon. Megemlítettük, hogy a talajokból mért Trichoderma telepszám nullától a több tízezres darabszámig változott talajgrammonként.

Következő lépésben arra kerestük a választ, hogy a kapott eredmények mennyiben mutatnak összefüggést az adott tábla fontosabb jellemzőivel, adataival. A tavaly ősszel megmintázott táblák művelői részére egy 5 kérdésből álló  kérdőívet juttattunk el, amelyen afelől érdeklődtünk, hogy kapott-e a tábla korábban trichodermás kezelést, milyen a tábla átlagos agronómiai minősítése (kiváló, jó, közepes, gyenge), milyen növényt termesztettek rajta az utóbbi 3 évben, milyen művelési formában volt a mintázott tábla (normál, AKG, bio), illetve milyen talajművelési módot alkalmaztak az adott táblán (forgatásos, forgatás nélküli, direkt vetés). Megítélésünk szerint ezek a tényezők jelentős befolyással lehetnek egy adott kultúrtalaj trichoderma-tartalmára.

A visszaérkezett kérdőívek alapján az alábbi megállapításokat tehetjük:

A Trichoderma telepszám adatok szórása nagy, így a kapott összefüggések statisztikailag nem megbízhatók, ugyanakkor az átlagértékekből tendenciákat látunk, amikből következtetéseket lehet levonni.

Eredmények:

Trichoderma szám és agronómiai megítélés összefüggése:

Az elenyésző mennyiségű ”kiváló” minősítésű tábla miatt a ”jó” és ”kiváló” minősítésű táblákat összevontuk.

A kapott adatok alapján megállapíthatjuk, hogy a gyenge, közepes, jó/kiváló megítélésű területek és a mért Trichoderma szám között szoros összefüggés van. Minél jobb a terület, annál magasabb a Trichoderma szám. Ha merészen megfordítjuk a logikát, akkor minél magasabb a Trichoderma szám, annál jobb a terület agronómiai megítélése. Ez azt jelenti, hogy minél több Trichoderma van egy területen, a gazda annál jobbnak értékeli azt.

Trichoderma szám és a talajművelési mód összefüggése:

A kapott átlagérték alapján annyit mondhatunk, hogy a Trichoderma előfordulása magasabb a forgatás nélküli talajművelés esetén. A forgatás nélküli talajművelés elősegíti a talajlakó mikrobák jólétét, fejlődését , ami azzal magyarázható, hogy a talajszerkezet, talajállapot gyakoribb és alapvető változásai (nedvességtartalom, levegőzöttség stb.) kedvezőtlenül hathatnak a talajlakó mikroorganizmusok, többek között a Trichoderma gombák mennyiségére.

Természetesen ez csak az egyik összetevője a talajművelési mód megválasztásával járó következménynek, de mint tapasztalati tény, mindenképpen figyelembe vehető.

Trichoderma szám és a művelési forma összefüggése:

Úgy tűnik, hogy a művelési forma nem befolyásolja jelentősen a Trichoderma előfordulást. Érdekes, hogy a bio-gazdálkodás nem jelent magas Trichoderma előfordulást.

Trichoderma szám és a termesztett növény összefüggése:

Az értékelésben csak a fő szántóföldi növényeket vettük figyelembe, azok közül is csak az utolsó évben termesztetteket, a megelőző előveteményeket nem. A számokból úgy tűnik, hogy az egyszikű kultúrák esetében a Trichoderma előfordulás magasabb. Érdekes, hogy ugyanakkor a Trichodermát elsősorban repcére és napraforgóra ajánlunk, illetve használunk a Sclerotinia fertőzésének visszaszorítása miatt.

Trichoderma szám és a megelőző Trichoderma kezelés összefüggése:

Abban a néhány esetben, ahol a korábbi években volt Trichoderma kezelés, ott a Trichoderma előfordulás magasabb. Egyes szélsőséges esetekben a korábbi Trichoderma kezelések hatására az átlagos Trichoderma CFU/g szám akár tízezres nagyságrendet is elérhet, tehát sokkal magasabbat, mint azokon a területeken, ahol nem volt kezelés.

A fenti – az adatsorok és a mintavételek módjából adódóan nem statisztikai mélységű elemzés szerint kapott – adatokból az alábbi használható információhoz juthatunk:

Következtetések:

1. A Trichoderma kezelések hatására évek múlva is érzékelhetően magasabb a Trichoderma előfordulás.
2. A magasabb Trichoderma előfordulási számokat produkáló területeket a gazdák jobb agronómiai minőségűnek értékelik.
3. Levonhatunk olyan következtetést, hogy a Trichoderma használat rövid és közép távon is javítja a talaj termőképességét.
4. A Trichoderma alkalmazását nem befolyásolja jelentősen a művelési mód és forma.
5. Bár a Trichodermát elsősorban napraforgóban és repcében használjuk, főleg a Sclerotinia elleni hatása miatt, a talajvizsgálati sor alapján, komoly szerepe lehetne búzában és kukoricában is.

A bemutatott adatok és levont következtetések egy tájékoztató jellegű, ugyanakkor igen nagy számú adat-felvételezésen alapuló vizsgálatból származnak, ezért, megítélésünk szerint, használható információval szolgálhatnak. Ennél komolyabb és statisztikailag is alátámasztott eredményeket,  és az azokra alapozott következtetéseket, célzottan beállított kísérletekkel kaphatunk.

Dr. Bohár Gyula, BIOVÉD 2005 Kft.

Horváth András, IKR Agrár Kft.