Zóna, a precíziós szaktanácsadás alappillére. A több évig stabilan hasonló hozamot, eredményt adó, így azonosan kezelhető szomszédos cellák.
Az IKR Agrár Kft.-nél a precíziós gazdálkodás, a precíziós szaktanácsadás kiindulópontja, hogy megkeressük a táblán belül egymástól eltérő, de egyenként azonos adottságú egységeket, homogén zónákat. Amennyiben a zónákat, melyek az azonos hozampotenciálú táblarészeket jelentik, nem kellő megalapozottsággal jelöljük ki, a további következtetéseink is hibásak lesznek. Így a precíziós tápanyag-visszapótlás, vetés nyújtotta lehetőségeinket nemhogy rosszul használjuk, de még jelentős veszteséget is okozhatunk.
A folyamatban az meghatározó jelentőségű, hogy milyen technológiával jelöljük ki a zónákat/cellákat, hogyan vesszük és vizsgáljuk a talajmintákat, ugyanis ezután 5 évig ennek minősége határozza meg munkánk eredményességét a földeken. Amennyiben a precíziós gazdálkodáshoz több 10 milliós gépekből építettünk mezőgazdasági GPS-t használó flottát, ne tegyük értelmetlenné a befektetésünket azzal, hogy azokat vaktában, vagy nem megbízhatóan (nem optimálisan) használjuk hektáronként pár ezer forint spórolás miatt.
A teljes precíziós gazdálkodási folyamat egyik nagyon fontos, meghatározó tényezője, támpontja a táblán belüli hozamadatok pontos rögzítése. Erre szolgálnak megoldásként a hozammérővel felszerelt kombájnok, azonban ezen hozammérők kalibrálása nem egyszerű feladat. Gondoljunk csak arra, hogy például a búza betakarítása idején, amikor menteni kell a termést az eső elől, ami hatással van a kalászosok termésének minőségére (beltartalmi mutatók, esetleg fuzárium fertőzés stb.), akkor mindenki ideges, ilyenkor a kalibráció nem élvez előnyt a munkafolyamatokban. Ahol több kombájn dolgozik ott még időigényesebb és összetettebb feladatról van szó. Még egy gyakorlott gazdának és gépkezelőnek is hosszú időt vehetett igénybe, míg kialakult a hozammérős kombájn kalibrálási rutinja.
A 4-5 éves kísérleti felmérések időszakát felváltva, erre a területre is betört a műholdas technológia, forradalmasítva a hozammérést.
„A műholdas hozammérési rendszerünk űrfelvételek sorozatának elemzésén alapszik. Ezzel akár 20x20 méteres területeken kiemelkedő pontossággal tudjuk a cellák valós hozamát megállapítani. Az eljárás kalibrált: 2010-2014 között mintegy 60 ezer hektáron 2000 tábla hozamadatainak vizsgálatával.” – mondja Csornai Gábor, az IKR Agrár partnereként szolgáltatást biztosító magyar vállalat (Cosima Kft.) ügyvezetője.
A kutató-fejlesztő külön kihangsúlyozta: ezt a versenyelőnyt azok a gazdák élvezik, akik élnek vele: Táblaszinten 5 százalékon belüli hibaszázalékkal működünk, precíziósan 7-8 százalékkal, ami jónak számít. Összemérhető a jól kalibrált precíziós kombájnok teljesítményével.
Fontos előnye az eljárásnak, hogy múltbeli termések, hozamok visszamenőlegesen is feltérképezhetőek! A műholdfelvételek ezt biztosítják (USA és Európai Unió). Ma gyakorlatilag 3-4 naponta vannak új felvételek.
Amennyiben valaki a mi műholdas hozammérési technológiánkkal tér át a precíziós művelésre, az imént említett 3-5 évet spórolhatja meg. Hiszen már első évben minden adott lesz számára az optimális megoldáshoz.
A műholdfelvételek a magágy előkészítésétől a betakarításig rögzítik az információkat a táblákon. A felvételek biofizikai háttere lehetőséget teremt arra, hogy a növény fotoszintézise során történő energiafelhasználásáról pontos képet kapjunk. Ez azért lényeges, mert a fotoszintézis felelős a szárazanyag beépítéséért. Ebből megfelelő módszerrel és kalibráltság birtokában teljesen reálisan kiszámítható a hozam.”
Az IKR Agrár esetében ezzel a legmodernebb, egyedülálló műholdas technológiával végezzük a hozammérést, mely számszerűen képes megmondani, hogy az egyes zónák mire képesek. Erre épül a talajmintavételi és szaktanácsadás szolgáltatásunk. Ugyan a legolcsóbb megoldásoknál ez drágább, de hatékonyabb és mi nem a fióknak készítünk értelmezhetetlen, pontatlan és hasznavehetetlen terveket. Kimegyünk, pontosan elvégezzük a feladatot, a gazdálkodó tapasztalatára és tudására is építve. Tervezhetővé tesszük a munkáját.
A Cosima módszerével megfelelően, pontosan és egyértelműen kialakított és jellemzett zónák hosszú ideig alapozzák meg a növénytáplálás, tőszám differenciálás szakszerűségét. További jelentősége, hogy nem kell várni a precíziós aratási térképekre, hanem – az előző évek felmérésével – már rögtön az első évben használhatók a módszer nyújtotta előnyök.
Akik rendelkeznek hozammérős kombájn gyűjtötte adatokkal, azoknak külön szolgáltatás keretében elvégezzük a műholdas cellahozammérés alapján a hozamtérképek utólagos korrekcióját. Az űrfelvételeken alapuló hozammérés, talajmintavétel és szaktanácsadásunk nemcsak jól hangzik. Olyan helyeken is sikeresen bizonyít, mint Magyarország legnagyobb tésztagyártója, tojástermelője és megkerülhetetlen malomipari szereplője, a Gyermelyi Zrt.
Keresztes Zsolt növénytermesztési igazgató munkáját jelenleg mintegy 8000 hektáron segíti a precíziós technológia, az IKR Agrár szakértő csapata. Hozamméréssel és GPS-es talajmintavétellel kezdték, most már nem csak a műtrágya mennyiségét, hanem a kukorica tőszámát is differenciálják táblán belül.
A vizsgált 145 hektár nagyságú táblán a zónák meghatározásához több év cellahozamtérképét és a tábla morfológiáját (domborzat, kitettség, lehordás) használtuk fel. Ez a tábla heterogenitásából adódóan kifejezetten alkalmas a precíziós technológia alkalmazására.
A zónák több évi cellahozam- és egyéb elemzés egyesített eredményeként állnak elő. A zónák meghatározásában nemcsak azok határai, de az egyes évjáratokban az adottságokra és a termesztési technológiára adott hozamválaszuk (t/ha-ban) is alapvető jellemzőjük! Ezek meghatározása a tápanyag-ellátottság és az egyéb okokmegtalálása mellett a tápanyag tervezés kiinduló pontjai. A táblák zónáit tehát a tábla részterületeinek termőképesség-meghatározásával, több éves mérés és érték-stabilitás alapján határozzuk meg.
A hozam alakulása nagyon sok tényezőtől függ. A szakértői folyamatunk egyik fő célja megtalálni a terméseredményekben több éven keresztül stabilan megmutatkozó különbségek okát (domborzat, vízháztartás, talajtextúra, tápanyagszolgáltató-képesség, időjárás stb.), illetve azt, hogy a táblán belüli paraméterek különbségei milyen összefüggésben vannak a hozamok megfigyelt, mért térbeli változásaival. Meg kell vizsgálni, hogy ez a kapcsolat milyen erős és stabil, mennyire lehet ezekre alapozni döntéseinket.
A táblán belül regisztrált és térképileg megjeleníthető, értékelhető különbségeket, a különbségek okát különféle vizsgálatokkal kell alátámasztani. Az okok feltárásához, melyek lehetnek talajszerkezetbéli, talajművelésből vagy a tápanyagszolgáltató-képesség különbözőségéből adódók, terepi validálást és talajvizsgálatot végzünk.
A megbízható talajmintavételi szolgáltatás ára tartalmazza a mintavétel tervezését (zónázás), a GPS technológiát, amellyel ez a földeken precízen, nyomon követhetően megvalósul. Ez garantálja, hogy a mintavételi útvonal megismételhető, míg az adatok pontosak, értelmezhetőek és iktathatóak, dokumentálhatók.
A zónákban meghatározott tervezhető hozamés a talajvizsgálati eredmények birtokában megadjuk minden egyes zónára a kijuttatandó műtrágyákat és azok mennyiségét.
Az optimális nitrogénszükséglet meghatározásához több információt használunk az ismerteknél. Ezen kívül a mérésünket sem terhelik a különböző pillanatnyi körülmények. A pillanatnyi növényfejlettség helyett, az adott évi fejlődést + fejlettséget mérve cellánként, plusz az előző évek táblabeli cellahozamainak információit hozzáadva, pontosabb N táplálás valósítható meg. Ezt az adatrendszert kapcsoljuk be a tápanyag-gazdálkodási modul bemenetére.
Keresztes Zsolt azon gazdálkodóknak is ajánlja az IKR zónázáson alapuló precíziós módszerét, akik nem rendelkeznek hozammérős kombájnnal, mivel a világszinten egyedi új, műholdas hozammérési technológiával, valamint az arra épülő szakszerű talajelemzéssel mára a precíziós munka azonnal, optimális hatékonysággal megkezdhető a földeken.
Mivel úgymond teljesítmény-zónák meghatározásáról van szó, évente és növényenként tervezhető hozammal, így a kialakított zónák a differenciált tőszám beállítására is alkalmasak.
A búza átlagos hozama a vizsgált táblán 1 tonnával meghaladta a tervezett átlaghozamot. Míg ennek a táblának a teljesítménye 4 év viszonylatában az éves területi hozamátlag 90-120 százaléka volt, ebben az évben mind az országos, mind a megyei átlag 160 százalékát adta a terméshozam tekintetében. Önmagához képest tehát 50 százalékkal adott jobb átlagtermést az előző évekhez képest, így leszámítjuk az évjárat hatását is.
A 4. ábra jól mutatja a terület heterogenitását, az átlagos 2018-ban teljesen „szétesnek” a hozamok az egyes zónákban. A differenciált tápanyag-visszapótlás hatására a 2020. évben még nagyobb lett a zónák közti szórás. De ezt már a zónák előző teljesítmény felmérésre alapozott célzott tápanyag-ellátásával értük el. Ez azt jelenti, hogy egyrészt pontosabban megtaláltuk a tényleges hozam-zónákat és éppen ezért pontosabban tudjuk a legintenzívebb, konzekvensen jó területeket „etetni”.
Vannak olyan zónák, melyek teljesítménye az évek során ingadozott, tehát van bennük potenciál. Vannak rosszul teljesítő részek (pld. erodált terület), melyre bármit adunk nem tud jól produkálni. Ezek a gyenge, statikusabb részek (5-6 t/ha- nál kisebbek) gyakorlatilag nem hoztak sokkal több hozamot, hozamnövekedésük nem éri el az átlagos 2,5 t/ha növekedést 2018-hoz képest (6. ábra.) Azon zónákban, amik viszont az átlagoshoz képest legalább 1 t/ha-val több hozamot adtak, érdemes még több tápanyagot kijuttatni.
A rugalmasabb, jobb teljesítőképességű zónák jóval magasabb hozamot adtak az átlagnál a korábbi évekhez viszonyítva. A jövedelem elemzésénél is (7. ábra) világosan kirajzolódik ugyanez a térbeli szerkezet a húzó és lemaradó zónák között. Az eredmény felbátorít bennünket, hogy határozottabban nyissunk a magasabb hozampotenciálú zónák termésszintjének tervezésekor.
A precíziós gazdálkodásban tehát egy új területre és új szintre léptünk! Rendszerünk nagyon nagy előnye az, hogy zónaszinten tudunk minden adatot nyomon követni, így a rendelkezésünkre álló és az évek során bővülő adathalmaz kiváló lehetőség a precíziós tápanyag-visszapótlás gyors finomhangolására. Ehhez viszont ezekre a megbízható adatgyűjtési módszerekre van szükség.
„A precíziós gazdálkodástól több évre vetítve hozamnövekedést várunk, amit hatékonyabb vagy épp kevesebb inputanyag felhasználással szeretnénk elérni. 2012 óta folyamatosan készítünk hozamtérképeket, amelyek az IKR Agrár Kft. által üzemeltetett térinformatikai rendszerben feldolgoznak, elemeznek. A talajvizsgálatok eredményei és a hozamtérképek segítségével meghatározott menedzsment-zónák képzik a differenciált műtrágyakijuttatási-terveink és tőszámterveink alapját.” – mondja Keresztes Zsolt a szolgáltatásról. „A precíziós gazdálkodásunk a megbízható adatok alapján nyomon követhető, amely engem, mint szakembert megnyugtat. Az IKR Agrár által javasolt technológia termés terén jó eredményeket hozott. A műtrágyafelhasználást optimalizáltuk, a vetőmagfelhasználást képesek voltunk csökkenteni a segítségével. Elégedettek vagyunk a szolgáltatással.”
Az IKR Agrár Kft. szaktanácsadó csapata hozamtérképek feldolgozásában, műholdas cellahozam térképek elérhetővé tételében, kezelési egységek, zónák kijelölésében, differenciált alap- és fejtrágyakijuttatási térképek, valamint differenciált tőszámtervek készítésében segíti a gazdálkodók munkáját.
A precíziós szolgáltatás árából az IKR Agrár kedvezményt biztosít a tőle műtrágyát vásárló partnereinek, ezért is érdemes hosszú távú együttműködésben gondolkozni cégünkkel.
Dr. Pecze Zsuzsanna (IKR Agrár Kft.)