A réz a növények élettani funkciójában jelentős szerepet tölt be. Az enzimek alkotórészeként fontos a növények fehérjeszintézisében és a szénhidrát-anyagcserében, részese a fotoszintetikus elektrontranszportnak. Hiánytünete pl. a gabonafélék esetében rendszerint a bokrosodás után a levelek csúcsán jelentkezik, a csúcsok kifehérednek, a levelek keskenyek, bepödrődnek. Súlyos esetekben a virágzás és a kalászképződés elmarad. A mangán alapvetően részt vesz a fotoszintézisben. Szerepe van a szilárdító elemek képződésében, ezért mangántrágyázással csökkenthető a gabonafélék megdőlési veszélye. A Mn hiánytünetei a fiatalabb leveleken jelennek meg először. A növények levelein az erek közötti részen fakó, szürkészöld klorózis jelenik meg, a növény többi része zöld marad. A cink a növényekben számos enzim aktivátora, kiemelkedő szerepet játszik a nitrogén-anyagcserében is. A cink funkcionális szerepet tölt be az auxinok és a triptofán szintézisében, közvetetten a hajtások megnyúlásához is szükséges. A cinkhiány tünetei elsősorban az idősebb, alsó leveleken kifejezettek, az erek közt klorotikus, sárgás elszíneződés látható, majd a szövetek elhalása is tapasztalható. Gyakori a hajtások internódiumának megrövidülése, a satnya növekedés, a levelek idő előtti lehullása. Hiánya esetén a generatív szervek fejlődése is károsodik. A felsorolt tápelemekre különösen érzékeny kultúrák: őszi és tavaszi gabonafélék, borsó, bab, szója, burgonya, repce, napraforgó, paprika, paradicsom, alma, őszi barack, szilva, cseresznye, meggy.