A kén szerepe a növénytermesztésben – új megoldások az IKR Agrártól

A növényeknek nemcsak nitrogénre, foszforra és káliumra van szükségük, hanem egy sokszor háttérbe szorított, ám legalább ilyen fontos tápelemre is: a kénre. Hiánya gyengíti a növények ellenálló képességét, rontja a fehérje- és olajtartalmat, sőt a termés mennyiségét és minőségét is. Takács Kristóf, az IKR Agrár Marcali Műtrágyaüzemének kereskedelmi vezetője szerint mivel a magyar talajok többsége kénhiányos, ezért a pótlás elengedhetetlen. Hogyan ismerhetjük fel a kénhiány tüneteit? Milyen kultúrák igénylik leginkább az utánpótlást, és milyen hatékony megoldásokat kínál az IKR Agrár a gazdáknak? Erre is választ ad cikkünkben Takács Kristóf. 

A növények tápanyagellátásával kapcsolatban legtöbbször a nitrogén, a foszfor és a kálium kerül szóba, ám van egy másik, legalább ennyire fontos elem, ami sokszor háttérbe szorul: a kén. „Ez egy nagyon fontos tápelem, körülbelül a nitrogénnel egyenértékű a szerepe. Aminosav- és enzimalkotó, illetve a fehérjeszintézisben is kulcsszerepet játszik” – magyarázza Takács Kristóf, az IKR Agrár Marcali Műtrágyaüzemének kereskedelmi vezetője. 

A kén nemcsak a fehérjeképződésben elengedhetetlen, hanem a növények immunrendszerének helyes működéséhez is hozzájárul. „Ha fizikai sérülés éri a növényt, de rendelkezésére áll elegendő kén és nitrogén, akkor az aminosavak és enzimek szintetizációja gyorsabb, így elősegíti a regenerációt, valamint hatékonyabban védekezik a betegségekkel szemben is” – teszi hozzá a szakember. 

A magyarországi szántóföldi kultúrák döntő többsége kénhiányos környezetben fejlődik. Ennek oka részben a talaj adottságaiban, részben a környezetvédelmi intézkedésekben keresendő. „Korábban a légszennyezésből származó kén savas eső formájában visszajutott a talajba, mára azonban ez gyakorlatilag megszűnt. Ez jót tett a levegőnek, de egyúttal elmaradt a talajok természetes kénutánpótlása is. A hiányhoz hozzájárul a kén könnyű kimosódása is, ezért rendszeres pótlásra van szükség” – mutat rá Takács Kristóf. 

Az árulkodó tünetek 

A kénhiány tünetei felismerhetők a növényen, bár nem mindig egyértelműek. „A legbiztosabb módszer a levélanalízis, de szemmel látható jel az is, ha a felsőbb, fiatalabb leveleken klorózist, sárgulást tapasztalunk” – mondja a szakértő. Ilyenkor a beavatkozás még segíthet, de már komoly terméscsökkenést okozhat a hiány.

Valójában minden kultúra számára nélkülözhetetlen a kén, ám bizonyos növényeknél kiemelten fontos a pótlása. „A kalászosoknál a fehérje- és a sikértartalom múlik rajta, az olajos növényeknél – például a repcénél – pedig az olaj- és zsírsavszintézis alapját adja. Ha jó minőséget akarunk termelni, akkor szükség van a kénre” – emeli ki Takács Kristóf. A repce esetében a hosszú tenyészidő és a virágzás szakaszának érzékenysége különösen szükségessé teszi a megfelelő kénellátást. 

Fontos a pótlás, de vajon hogyan? 

A kén pótlására több megoldás is kínálkozik, de a siker kulcsa a helyes arányban és a kijuttatás módjában rejlik. „A talajból való felvétel a leghasznosabb, de a szulfátforma könnyen kimosódik, ezért mindig több kisebb adagban célszerű kijuttatni. A ként általában nitrogénnel érdemes kombinálni, mivel a két tápelem kiegészíti egymást, így ha nincs elegendő felvehető kén a talajban a nitrogénfelvétel is lassul, és a fehérje- és enzimszintézishez mindkettőre szükség van.  A kén-nitrogén arány azonban nagyon fontos. Lényeges, hogy a nitrogén legyen túlsúlyban a kénhez képest, ugyanis így a leghatékonyabb a beépülés” – hangsúlyozza a szakember. 

A legegyszerűbb és legrégebbi megoldás az ammónium-szulfát használata, ennek a hatóanyag-tartalma 21 % nitrogén és 60 % kén-trioxid, de ennek erőteljes talajsavanyító hatása és nagy hatóanyag-tartalma sokszor kedvezőtlen. A növényt érheti sokként ez a rengeteg kén egyszerre, és talán pazarlás is, mert a kén elég mozgékony a talajban, ezért jobb több kisebb adagban kijuttatni, hogy jobban fel tudja venni a növény. 

Az IKR Agrár széles termékkínálatot, többféle megoldást is kínál a gazdáknak a kén pótlására.

DASA

„Szilárd műtrágyák közül a DASA 26% nitrogént és 32,5% kén-trioxidot tartalmaz, sokkal kedvezőbb arányban, mint az ammónium-szulfát. Ez egy nagyon jó minőségű műtrágya, ki lehet juttatni műtrágyaszóróval és vetőgéppel is.

ENSIN

Ennek innovatívabb változata az Ensin, ami szintén 26% nitrogént és 32,5 % kén-trioxidot tartalmaz, de kétféle inhibitorral van ellátva, így a nitrogén hatása 12 hétre elnyúlik.

DusLAS

A DASA-nak készült egy huminsavas változata is, ez pedig a talajéletnek is kedvez. A DusLAS már kalcium-oxidot is tartalmaz, ezért mérsékli a talajsavanyodást, és javítja a talaj pH-értékét, így a többi tápanyag is könnyebben feltáródik. 24 % nitrogént, 11 % kalcium-oxidot és 15 % kén-trioxidot tartalmaz” – sorolja Takács Kristóf. 

kénes Nikrol és Stabil NS

A folyékony termékek előretörése is egyre jelentősebb, főleg az aszályos évek tapasztalata miatt. Ebből is több változat szerepel az IKR palettáján. „A kénes Nikrol 27% nitrogént és 7,5% kén-trioxidot tartalmaz, míg az innovatív változatában, a Stabil NS-ben pedig 26% nitrogént és 13% kén-trioxid van. Az utóbbi inhibitoros formában készül, így 12–14 hétig biztosítja a nitrogén hatását. Ezek a folyékony oldatok a tavaszi kultúrákban is nagyon jól hasznosulnak” – teszi hozzá Takács Kristóf. 

Új fejlesztések, rugalmas kiszolgálás 

Az IKR Agrár kínálatában megtalálhatók a Linz-ben készült műtrágyák is, amelyek magas minőségükről híresek. „Nagyon szépen szemcsézett, granulált termékekről van szó. Az NPK 15-15-15 8 % kén-trioxidot és egy kis cink kiegészítést tartalmaz. Az NPK 14-10-20-ban pedig 11 % kén-trioxid van. Az őszi vetésű növények sokáig vannak kint a földeken, éppen ezért nagyon fontos, hogy mennyire ellenálló az immunrendszerük. Mivel ezek kis mennyiségben tartalmaznak ként, így a csíranövények könnyebben fel tudják venni, és a telet jobban át tudják vészelni” – mondja a kereskedelmi vezető. 

A folyamatos fejlesztések célja, hogy a műtrágyák minél jobban igazodjanak a gazdák igényeihez és a változó körülményekhez. „Az ammónium-szulfáttól indultunk, majd javítottuk a kén-nitrogén arányt, inhibitorokat adtunk a termékekhez, végül kalciumot is beépítettünk. Ez egy folyamatos fejlődési folyamat, amely válasz a klímaváltozás kihívásaira” – foglalja össze Takács Kristóf.

Az IKR Agrár ma már tíz műtrágyaüzemmel rendelkezik az országban, és a közelmúltban további telephelyekkel bővült a hálózat. „Nagyon fontos számunkra, hogy a gazdák közelében legyünk, és gyorsan, rugalmasan ki tudjuk szolgálni az igényeiket” – hangsúlyozza a szakember.