Éppen egy évtizede dolgozik Alexa Szilvia az IKR Agrár Kft. Orosházi Területi Központjában. A háromgyermekes édesanya és két nagyobb lánya, a húszéves Luca és a tizenöt esztendős Nóri egy különleges sportba, az íjászatba szeretett bele, és bizony meg sem álltak a világbajnokságig. Történetük jól bizonyítja, ha egyszer szíven találja az embert a sport szeretete, abból életre szóló szenvedély lesz.
Egy nyaralás néha sokkal többet hozhat, mint néhány gondtalan napot, amire olyan jó lesz visszaemlékezni. Alexa Szilvia életében például egy olyan fordulatot jelentett, ami az egész család életére hatással volt. A háromgyermekes édesanya a hétköznapokban az IKR orosházi csapatának tagja, hétvégente pedig az íjászversenyek dobogóján áll.
„Tíz éve dolgozom az IKR Agrár Kft.-nél terménykereskedelmi asszisztensként” – tudtuk meg Szilvitől, akinél összefutnak az iroda működéséhez szükséges szálak. „A szerződések kezelése, postázása, partnerekkel való kapcsolattartás, pénztári teendők, az irodai eszközök megrendelése is a feladataim közé tartozik, de én vagyok a vetőmagelosztó helyettese, és néha még a kertészeti és a növényvédőszer üzletág munkájába is besegítek.”
Az Orosházi Területi Központ 14 fős csapata igazi kis közösség. „Nagyon családias a hangulat nálunk. Nemcsak kollégák vagyunk, hanem barátok is. Olyan dolgokat is megosztunk egymással, amit más munkahelyen nem nagyon szokás.” Még a névnapi ebédek is közös rituálék: ilyenkor együtt ebédelnek, és egy kicsit közösen ünnepelnek. „Feszített a tempó a szezonban, vannak néha súrlódások, de mindig tudjuk, mikor kell elnézést kérni. Ezért működik ilyen jól a csapat.”

Egy visegrádi élmény, ami mindent megváltoztatott
Szilvi íjászkarrierje egy véletlennek köszönhetően kezdődött. „Visegrádon, egy nyaraláson kipróbáltuk a legidősebb lányommal az íjászatot, és szerelem volt első látásra” – idézi fel. Szilvi a születésnapjára kapott ugyan egy íjat, de az elején még azt sem tudta igazán, hogyan kell megfogni.
A véletlen azonban – vagy ahogy ő mondja: a sors – közbeavatkozott.
„Összefutottam egy régi oktatómmal, aki az Orosházi Íjász Egyesület elnöke volt. Mondta, hogy menjek ki nyugodtan a pályára, és segítenek nekem az alapokat megtanulni. Így kezdődött minden.”
A legidősebb lánya, Luca is csatlakozott hozzá, ő is megkapta élete első íját, és nagyon hamar elkezdett versenyezni. „Két megmérettetésen volt nélkülem, majd rájöttem, hogy ez milyen jó anya - lánya program lehet.” Így történt, hogy 2016 októberében már együtt versenyeztek – és azóta meg sem álltak.
Szilvi középső lánya, Nóri egy kicsit később csatlakozott hozzájuk. „Eleinte őt nem érdekelte az íjászat, de amikor a 2018-as világbajnokságra készültünk, akkor mondta, hogy ő is szeretne lőni. Július körül kezdte, és novemberben élete első megmérettetését rögtön meg is nyerte Szegeden. Úgyhogy neki így indult az íjászat iránti nagy szerelem.”
Világbajnoki dobogó és országos címek – családon belül
Szilvi és lányai az elmúlt években olyan eredményeket értek el, amiről sokan csak álmodni mernének. Ő maga 2018-ban a világbajnokság negyedik helyezettje volt, 2022-ben országos bajnok lett 3D íjászatban, ahol élethű állatokra kell célozni, idén pedig történelmi kategóriában bronzérmet szerzett.
„Luca és Nóri 2022-ben a világbajnokságon a második helyen végeztek. 2025-ben Luca világbajnok lett, Nóri ismét ezüstöt hozott haza. Mindketten többszörös országos bajnokok terem- és szabadtéri versenyeken. 2025-ben Nóri diákolimpiai bajnok is lett. Óriási büszkeséggel töltenek el az eredményeik és a sport iránti szeretetük is” – teszi hozzá az édesanya.
Szilvi nagyon hálás azoknak, akik az elmúlt években segítették a fejlődésüket. „Az első lépéseknél Benkő Mihály volt ott mellettünk, aki akkor az Orosházi Íjász Egyesület elnöke volt. Ő mutatta meg nekünk az alapokat, és nagyon türelmesen vezetett be bennünket ebbe a világba. Gyulán Lovász Tamás, a helyi egyesület elnöke és a Magyar Íjász Szövetség történelmi szakágának vezetője, valamint Bajnóczi Ervin és Gyepes Jakab rengeteget tettek azért, hogy a lányok ilyen szépen fejlődjenek. Nagyon hálás vagyok a barátnőimnek, Lévárdi Melindának és Jakó Margitnak is, akiknek sokat köszönhetek. Amikor itthon voltam a legkisebbel, Szofival, ők vitték a lányokat versenyre. Nélkülük ez sokkal nehezebb lett volna.”

Koncentráció, ellenfél és egy nagyszerű közösség
Az edzések és a versenyzés sok áldozattal is jár, de vajon mit ad az íjászat a családnak? A válasz Szilvi szerint sokkal mélyebb, mint gondolnánk. „A koncentrációt és a figyelmet fejleszti. Lucánál például azt vettük észre, hogy negyedik osztályig még együtt tanultunk vele otthon, aztán az íjászatnak hála egyszer csak minden ment magától. Sokkal gyorsabban is tanult. De ezen kívül még nagyon sok mindent ad ez a sport. A gyerekek megtanulják, hogy az ellenfél nem ellenség. Örülünk egymás sikerének, hiszen ez egy szeretettel teli közeg.”
Az íjászat számukra sokkal több, mint sport: egy igazi közösség. „Nagyon jó baráti társaságba csöppentünk az íjászatnak köszönhetően. Az ország minden részén vannak már ismerőseink, akikkel a versenyeken találkozunk. Persze rengeteg élményt is hozott ez a sport az életünkbe. A versenyeknek köszönhetően olyan helyekre is eljutottunk már, ahová talán sosem mentünk volna el.”
Közös célok és jövőbeli álmok
A család szeme előtt továbbra is újabb célok lebegnek: Szilvi szeretne újra a világbajnoki legjobb hat közé jutni. Luca mesteríjász címet szeretne szerezni, amiről idén mindössze 16 ponttal maradt le. Nóri nagyon vágyik a világbajnoki címre, ami legutóbb csupán 4-5 ponton múlott. Talán egyszer a most hároméves Szofi is dobogóra állhat, aki ugyan pici még ahhoz, hogy íjászkodjon, de íja már neki is van.
Ma már Gyulán, a Kerecsényi László Íjász Egyesületben edzenek, de ha nincs idő átutazni, a kertben ott van felállítva az íjászpálya nyolc céllal, így bármikor lőhetnek. Itt Szilvi férje is gyakorolhat, aki lemondott egy időre az íjászatról, hogy felesége versenyezhessen, és olyankor mindig ő vigyázott Szofira Szilvi édesanyjával együtt.
Alexa Szilvia története talán azért olyan inspiráló, mert megmutatja, lehet olyan közös szenvedélyt találni, ami összeköti a családot. „Az íjászat számunkra nem csak sport, ez az életünk része.”
