Termésbiztonság bármely évjáratban? | IKR Agrár Kft.
ENSIN - Kettőt egy csapásra!
HUNFERT - Minőségi magyar komplex műtrágyák
IKR Agrár Kft. - A tervezhető jövő!

Termésbiztonság bármely évjáratban?

2016.03.11.

A mezőgazdasági termelés sajátossága, hogy amikor elvetjük a vetőmagot fogalmunk sincs róla, hogy betakarításkor majd mire számíthatunk. Ami nem csupán mennyiségi szempontból van így, de jellemzően az eladási ár tekintetében is. Ez annak köszönhető, hogy rendkívül sok tényező összhatásának eredményeképpen alakul ki a termés. Ezek közül legnagyobb súllyal az időjárás szerepel. Az időjárást megváltoztatni nem tudjuk, hatását többé-kevésbé korrigálni igen – öntözéssel – de ez Magyarországon egyelőre az összes mezőgazdasági terület csupán néhány százalékán lehetséges. Így az esetek nagy részében egyetlen választásunk marad, csökkenteni a kockázatokat, alkalmazkodni az időjáráshoz.

Alkalmazkodni a talajmunkák időzítésével és a munkagép megválasztásával a vízmegőrző talajművelés érdekében, alkalmazkodni takarónövények termesztésével a talajtermékenység javítása és a vízmegörzés érdekében, alkalmazkodni a kártevők megfigyelésére alapozottan elvégzett növényvédelmi beavatkozásokkal, hogy csak néhány példát említsek.

Kockázatot csökkenteni fémzárolt, ellenőrzött helyről származó vetőmagok felhasználásával, növénybiztosítás megkötésével, kockázatot csökkenteni jól megválasztott inputanyagok alkalmazásával.

A kockázatok csökkentése növeli a termelésbiztonságot, így közgazdaságilag is megalapozottabbá válik a növénytermesztés, kiszámíthatóbb lesz a mezőgazdasági vállalkozás jövedelemtermelő képessége.

Ez a cikk a számos kockázatcsökkentő lehetőség közül eggyel foglalkozik, az inputanyag kiválasztásával, annak hatásait mutatja be egy példán keresztül.

A 2015. évben egy számos területre kiterjedő kísérleti programot indítottunk Agrowknowmia Program néven, ennek keretében többek között vizsgáltuk az egyes, Magyarországon kereskedelmi forgalomban kapható cink tartalmú starter műtrágyák hatását kukoricában. Az összehasonlító kísérlet alapelve az volt, hogy a gyártók, forgalmazók által ajánlott dózisban és technológiával kijuttatva a különböző termékeket egy kísérleti területen belül 4 ismétlésben beállítva a kezeléseket vizsgáljuk azok hatását, figyelemmel kövessük a növények fejlődési erélyét és értékeljük a terméseredményeket. Mindezt nagyüzemi gépekkel is művelhető, 1000 m2-es parcellákon valósítottuk meg. Az ajánlásokat figyelembe véve a mikrogranulált startereket 20 kg/ha, a normál granulátumú starter műtrágyákat 100 kg/ha dózisban adtuk ki vetéssel egy menetben. A vetés április 28-án történt, 70.000 db/ha tőszámmal.

A talajadottságokról nyújt tájékoztatást az 1. táblázat, melyből látható, hogy a mészlepedékes csernozjom típusú talaj 3% feletti humusztartalommal, valamint kiváló foszfor és kálium ellátottsággal rendelkezik. A talaj egyetlen gyenge pontja a mikroelem tartalom, többek között a cinkre is jellemző gyenge ellátottság. Egy közepesen meszes talajon, ilyen foszforellátottság mellett ezzel a cinkellátottsági értékkel biztosra vehető a relatív cinkhiány kialakulása és mint tudjuk a kukorica a cinkhiányra egyik legérzékenyebb termesztett növényünk. Ezért választottuk ezt a területet a kukorica starter kísérlethez.

1t

A kísérleti terület a vetéssel egy menetben kijuttatott starter műtrágyákon kívül semilyen más tápanyagvisszapótlásban nem részesült, tehát a kialakult termésbeli különbségek kizárólag a startereknek köszönhetőek. A kísérletben saját termékünk a Corn Starter is helyet kapott, az 1. számú ábra azt mutatja be, hogyan szerepelt – az értékesítési adatok alapján Magyarország jelenleg első számú starter műtrágyája – a Corn Starter és a kisérletben vizsgált számos másik starter termék közül kettő. Az egyik egy prémium árkategóriás mikrogranulált starter, a másik termék pedig egy olcsó árával hódító normál granulátumú import starter műtrágya. A diagram relatív termésszinteket jelöl, a kezeletlen kontroll termését 100%-nak véve. A csupán néhány százalékos eltérések első pillantásra alacsonynak tűnhetnek, ám tudnunk kell, hogy a kezeletlen kontroll termés 13,925 tonna/ha termésmennyiséget takar 14,5% nedvességtartalomra vonatkoztatva. Azt gondolom ez a termésszint a 2015. évben egészen kiemelkedőnek is tekinthető, melynek magyarázata a kísérleti terület rendkívül jó adottságaiban, illetve a kísérlethez használt DKC 4717 hibrid magas genetikai potenciáljában keresendő. A diagramról leolvasható, hogy a Corn Starter ezen a 14 tonna/ha-t meghaladó termésszinten ötször annyi többlettermést produkált, mint a másik két starter termék. Tehát starter és starter között bizony van különbség. A Corn Starter harmonikus tápelem összetétele, kiváló hatóanyag minősége és a többi termék közül kiemelkedő minőségű és formulázású magas cink tartalma visszaköszön a terméseredményben is.

1

Vizsgáljuk meg ezeket a terméseredményeket most közgazdasági szempontból! A 2. számú ábrán a piros görbével jelölve látható az egyes termékek hektárköltsége a jobb oldali függöleges tengelyen ábrázolt értékek szerint. Látható, hogy a legmagasabb hektárköltsége a prémium kategóriás mikrogranulált starternek volt, kb. nettó 19.000 Ft/ha.

Az oszlopdiagramok ez alkalommal az inputanyag megvásárlásába fektetett összeg megtérülését jelölik a bal oldali függőleges tengelyen jelzett értékek szerint, százalékban kifejezve. Tehát azt jelzik, hogy a kijuttatott starter műtrágya ára mennyiben térül meg az annak hatásából adódó terméstöbbletben. A terméstöbblet értékét és a megtérülést 44.000 Ft/tonna kukorica értékesítési áron számítottuk ki. A diagramról leolvasható, hogy a Corn Starter esetében nagyjából a pénzünknél maradtunk, míg a másik két termék esetében körülbelül 20%-os a megtérülési ráta. Milyen következtetést kell ebből levonnunk? Netán azt, hogy a starter műtrágyák használata értelmetlen pénzkidobás? Mielőtt megválaszoljuk ezt a kérdést nézzünk meg még egy 2014. évből származó eredményt is, ugyanerről a kísérleti területről!

2

A 3. sz. ábra mutatja a 2014-ben ugyancsak 100 kg/ha Corn Starterrel kezelt 4 ismétléses nagyparcellás kukorica kísérlet terméseredménybeli különbségét a kezeletlen kontrollhoz viszonyítva. A vetés május 5-én történt, DKC 4590 hibriddel, 70.000 db/ha tőszámmal.

3

A termésbeli különbség ebben az esetben 7,5% a starterezett parcellák javára, a kontroll parcellák termésátlaga: 11,27 tonna/ha. Mivel a termőterület és a tápanyagvisszapótlás azonos volt, a különbség csak két dologból adódhat, az egyik a fajta, a másik pedig az évjárat hatása. A több mint 2,5 tonnával magasabb 2015-ös kezeletlen kontroll termésszint egyértelműen a jobb genetikai értékű hibrid érdeme.

4

A 4. számú ábra a havi csapadékmennyiségeket szemlélteti a 2014 és 2015 évek 1-11 hónapjában, valamint szaggatott vonallal jelöli az 50 éves átlagot is. A 2014. év láthatóan jóval csapadékosabb volt, mint 2015, szembeötlő a május, július, augusztus, szeptember havi adatok közti különbség. Ha az áprilistól szeptemberig tartó időszakot összegezzük – mely a kukorica vegetációs időszaka –  az 2014-ben 692 mm, míg 2015-ben csuppán 289 mm, az 50 éves átlag pedig 324 mm. Az egyértelműen csapadékszegényebb 2015. évi vegetációs időszakban ráadásul négy hosszabb, hőségnapokkal terhelt szakasz is volt, mindannyian emlékezhetünk az egymás után kiadott hőségriadókra. A műtrágyával kiadott tápanyagok hasznosulása a csapadékos években sokkal kedvezőbb, a hőhullámok pedig tovább rontják a csapadékszegény körülmények között fejlődő növények produkcióját az erőteljesebb párologtatás miatt fellépő luxus vízfogyasztás miatt.

Ezért vannak kisebb különbségek a kezelt és kezeletlen parcellák közti termésekben a 2015. évjáratban.

Nézzük még meg közgazdasági szempontból is a 2014. évi kíséret terméseredményeit! Az inputanyag hektárköltségét és annak megtérülését az 5. számú ábrán látható kombinált diagram mutatja be. Az oszlopdiagram ebben az esetben 235%-os megtérülést jelez, ami azt jelenti, hogy a starter műtrágya nem csupán visszahozta az árát, de 135% tiszta nyereséget is termelt! Mindezt 40.000 Ft/tonna kukorica értékesítési áron számítottuk ki. Ha pusztán befektetési szempontból vizsgáljuk meg ezt értéket, fel kell tennünk magunknak a kérdést: Mivel tudunk elérni manapság 7-8 hónap alatt 135%-os hozamot a befektetési piacon? Ami 1 éves időszakra számítva már 200% reálhozamot jelent! 

5

Mindezek után tehát milyen végkövetkeztetést tudunk levonni? Megéri starter műtrágyát használni a kukoricatermesztésben vagy sem? Két egymást követő évben egymásnak teljesen ellentmondó eredmény született a kísérletekben. Nos én azt gondolom jó starter műtrágyát érdemes használni! Mert egy kedvező évjáratban többszörösen megtérül a befektetésünk, egy kedvezőtlen, szélsőséges évjáratban pedig legrosszabb esetben a pénzünknél maradunk. Azt persze előre nem tudjuk soha milyen lesz az időjárás, de ez a mezőgazdaság egyik szépsége. Aki mezőgazdasággal foglalkozik, az tudja ezt, alkalmazkodnunk kell egy szeszélyes, kiszámíthatatlan őserőhöz, amit természetnek hívunk és kihozni a lehetőségeinkből a lehető legjobbat. Ez a mezőgazdaság legfőbb kihívása!

Ehhez az IKR Agrár Kft. biztosít egy kiváló starter műtrágyát, melynek alkalmazásával növelhető a termésbiztonság bármely évjáratban. A Corn Starterrel még a legkiválóbb adottságú területeken is többlettermés érhető el, mely kedvező évjárat esetén busás hasznot is hoz!