Tapasztalatok, tanulságok az IKR Agrár Kft. 2015-ös kukorica-és napraforgókísérleteiben | IKR Agrár Kft.
ENSIN - Kettőt egy csapásra!
HUNFERT - Minőségi magyar komplex műtrágyák
IKR Agrár Kft. - A tervezhető jövő!

Tapasztalatok, tanulságok az IKR Agrár Kft. 2015-ös kukorica-és napraforgókísérleteiben

2016.02.26.

Örömmel számolhatok be arról, hogy az IKR Agrár Kft. 2015-ben is sikerrel lefolytatta az évek hosszú során szokásosan beállított  kukorica –és a napraforgókísérleteit. Ezt az önkéntes vállalását abból a kettős célból teszi, hogy  maga is behatóan tanulmányozza a legújabb nemesítési eredményeket,  másrészt, hogy  lehetőséget adjon termelő Partnereinek az elérhető fajtaválaszték megismerésére.  Annak ellenére, hogy a később részletezésre kerülő időjárási feltételek nem adtak lehetőséget  rekordtermések elérésére, mégis eredményesnek és tanulságosnak minősíthetjük kísérleti tevékenységünket,  hisz kapcsolataink erősödtek,  megismerhettünk  szép számú vadonatúj hibridet és jelöltet, és megtapasztalhattuk, hogy mire képes az időjárás a teljesítmények alakításában.

 2015-ben 5 kukorica és ugyancsak 5 nagyparcellás napraforgókísérletet állítottunk be az ország különböző termőtájain, nevesül Bábolnán, Pécs-Reménypusztán, Állampusztán, Debrecenben és Biharnagybajomban. Ezeken a helyeken Pécs kivételével mindkét növény fajtasorát elvetettük, az 5.  ( kifejezetten HO-s) napraforgókísérlet  pedig Sármelléken került beállításra.

A sikeres kísérleti tevékenység alapját a megbízható, magas technológiai szinten kivitelezett kísérletek  képezik. Ennek az alapvetésnek az apropóján szeretnék mindenekelőtt köszönetet mondani  a magam és munkatársaim nevében is azoknak a Partnereinknek, akik felvállalták ezt a felelősséggel, sokszor időveszteséggel, a bemutatókra készülés többletmunkájával járó feladatot , és évről évre értékes segítséget nyújtanak. Mindannyiszor  őszinte hálát érzek, amikor egy-egy vetés, betakarítás vagy bemutató alkalmával  látom részükről  a szakmai elkötelezettséget, az újra, a még jobbra való törekvés szándékát.

Ugyanígy rendkívül értékesnek tartom a nemesítőházak képviselőivel kialakult szakmai kapcsolatokat, hisz  az ő együttműködésük nélkül nem léphetnénk előre  a biológia alapok fejlesztésében. Elmondhatom, hogy ők is valamennyien minden segítséget – vetőmagot, ismeretet, személyes jelenlétet bemutatóinkon – megadtak, és őszinte szakmai alázattal  igyekeztek cégüket és azok termékeit ajánlani és megismertetni. Úgy gondolom,  a széleskörű megmérettetés számukra is fontos motiváció, hisz a fajták közötti verseny mindenképpen előre vivő   tényező.

Mindezen bevezető után szeretnék egy rövid összegzést adni  a látottakról, a tapasztaltakról. Lássuk először is a termesztési feltételeket alapvetően meghatározó időjárást! 

Szinte már megszokottá vált, hogy valamennyi jelentésünket azzal kell kezdenünk, hogy az évjárat  megint szélsőséges, anomáliákkal tűzdelt  volt.  Sajnos ez az állítás most is igaz, hisz a 2015.év úgy vonul majd be  a szakma történelmébe, mint az egyik legtöbb hőhullámmal terhelt, és ezt még tovább sujtó  hosszan tartó száraz periódusok  éve. Igaz, a lehullott csapadék mennyisége nem volt mindenhol átlag alatti, de kedvezőtlen  eloszlása miatt mégiscsak erősen korlátozó hatású volt. Kezdődött a nagyon száraz vetési időszakkal, hisz márciusban, áprilisban országszerte rendkívüli szárazság uralkodott- általában 5-6 mm volt a csapadékösszeg áprilisan!- , amit csak tovább rontott az állandósult, erős szél.  A május szinte mindenütt meghozta az aranyat érő esőket- 80-120 mm hullott oszágosan- , aminek nyomán  egységes keléseket, szépen fejlődő állomyányokat láthattunk.  Június elejéig ígéretes kép tárult elénk, és bizakodva tekinthettünk a szezonra.  Az azt követő időszakban azonban sorra hőhullámok léptek fel, 25, majd 27 C° fölötti napi középhőmérsékletekkel. ( Talán emlékszünk még az elrendelt hőségriadókra!)  Az első hőhullám június 11-15 között jelentkezett, a második július 4-8 között,   a harmadik július 17-24, a negyedik  augusztus 7-17 között. majd az utolsó augusztus 27 után.  2015-ben összesen 23 olyan hőhullámos nap volt, amikor a napi középhőmérséklet tartósan meghaladta a 27 fokot. Országos átlagban 41 olyan hőségnap volt, amikor a napi maximumhőmérséket meghaladta a 30 fokot, ez pedig 19 nappal több, mint az 1981-2010 közötti 30 éves átlag.   A 30 éves átlagban 2 forró nappal szemben pedig – ilyenkor  a napi maximum 35 fok, vagy annál magasabb –  13 forró napunk volt. Nem csoda hát, ha  a kukoricához fűzött reményeink egyre elenyészni látszottak… Tudvalévő, hogy a kukorica  rendkívül érzékeny a meleg éjszakákra. Ilyenkor a disszimiláció olyan mértéket ölt, ami elveszi a nappali asszimiláció hozadékát, magyarul a növény feléli saját tartalékait. Nem csoda, hogy az ország legszárazabb tájain, főleg a keleti országrészben furulyázó, vagy teljesen leégett kukoricatáblák jelezték a rendkívüli hősokkot és a vele együttjáró vízhiányt. Az időjárás augusztus végén-szeptember elején  normalizálódott, megjöttek a talajelőkészítést és az őszi vetéseket elősegítő esők, majd szép hosszú napos idők következtek, ami segített az épen maradt kuloricatáblák érésében. Október első dekádjától beköszöntött egy hosszan, legalább 2 hétig tartó csapadékos időszak, ami hátráltatta a kukorica érését, a napraforgó betakarítását, és félbeszakította a vetéseket.  Nem csoda, ha  a gazdák  a száraz idő beköszöntével szinte nekiestek az elmaradt, vagy megkésett munkálatoknak, felpezsdült a határ, mindenki azonnal akart betakarítani, vetni, hogy lehetőségeihez képest valamit lefaragjon a  késésekből.  Ennek ellenére a  búzavetések dandárja novemberre csúszott, és az országos kukoricatermés bejelentése is csak november  végén történhetett meg.

A  kukorica kísérleti eredmények tükrözik a 2015. évjárat hatásait, konkrétan az átlagtól jelentősen nagyobb hőmérsékleteket ( hőségnapokat) és az átlagosnál kisebb csapadékösszegeket, illetve a  lehullott csapadék kedvezőtlen eloszlását. Emiatt a termőhelyenkénti eltérések nagyok ( maximumtermés: 11.896 t/ha Bábolnán, minimum: 4.22 t/ha Állampusztán, ami csaknem 3-szoros nagyágrendbeli különbséget takar) .

A kísérletekben 11 nemesítőház  legfrissebb, legújabb hibridjeit ( esetenként még csak ígéretes hibridjelöltjeit) vizsgáltuk, összesen 35 különböző genotípust.Valamennyi kísérletben többször ( 4 vagy 5-ször!, (a sor elejére, végére, illetve a sorban minden 7.-9. parcella után) elvetésre került egy-egy úgynevezett „checkhibrid”,  amivel az volt a célunk, hogy a kísérleti terület homogenitását ellenőrizzük. A kísérletet csak akkor fogadtuk el értékelhetőnek, ha  a  check-parcellák termései a megengedett 10%-os szóráshatáron belül estek. Örömmel jelenthetem, hogy valamennyi kísérlet megfelelt a statisztikai előírásoknak, így valamennyi adatot felhasználhattuk az értékelés során.  A hibridek között a Monsanto, a Pionner, a Syngenta, az Euralis, a Limagrain, a  Dow, a Caussade, a Bázismag, a Saaten Union, az RAGT és az Oseva  legújabb, legperspektivikusabb anyagait viszgáltuk.

Az 5 kísérlet termésátlaga ( 14.5%-os szabvány szerinti nedvességtartalomra számítva)  a vizsgált 38 hibrid átlagában 6.939 t/ha, átlagosan20%-os vízzel betakarítva .

1.tábla

A termőhelyenkénti termésszintek hűen tükrözik a termesztési feltételeket. Bábolnán mindvégig zavartalanul fejlődhetett a kukorica.  Összesen 390 mm esett a tenyészidőben, ami nem sok, de nem is kevés, és ami  lényeges, hogy hacsak az utolsó pillanatban is, de mindig megérkezett az életmentő eső. Mindehhez hozzájárult az évek óta tartó különös gondossággal kivitelezett talajelőkészítés , tápanyagpótlás és növényvédelem, köszönhetően a kísérleti területnek kijáró megkülönböztetett figyelemnek. Hadd említsem meg emellett a minőségi és időbeni  vetést, gyomirtást, ami a nagy gyakorlattal rendelkező szolgáltatónk édeme. Itt valóban a keléstől fogva olyan  szép volt a kukorica és a napraforgó, hogy gyönyörködni lehetett benne, és sorra-másra kaptuk a kérdést, hogy „ Hát ez hogy lehet ebben az évben?” ( A választ a fentiekben röviden meg is adtam.)

vetőmag1

vetőmag1-2

Állampusztán csupán 240 mm esett áprilistól szeptemberig. Áprilisban csupán 3,2 mm eső hullott,  eleve kérdéses volt a vetés sikere.  A májusi  82 mm azonban átlendítette az állományt a holtponton, és a  június 3.-án tett látogatásom során egy egyöntetű, szép szabályos  kísérletnek örülhettem.

vetőmag2

vetőmag3

 Az, hogy a termésátlag mégiscsak ennyi lett, nem technológiai hibák, hanem kizárólag az aszályos időjárás rovására  írható.

Pécs_Reménypuszta az egyik legrégibb és legmegbízhatóbb kísérleti partenünk, ahol mindig minden segítséget megkapunk és akik lelkiismeretbeli ügynek tekintik a kísérletezést.  Itt is időben vetettünk,  bár a talaj száraz volt (áprilisban csupán 6mm esett!) de a májusi 112 mm meghozta gyümölcsét, és gyönyörű állomány fejlődött. Júniusban azonban a hőség, a  csapadékhiány, és végül egy kiadós jégeső megpecsételte a kísérlet sorsát, mert ugyan túlélte a megpróbáltatásokat, de rekordokra már nem lehetett számítani. 

vetőmag4

Biharnagybajomban  az ottani  szélsőséges talajviszonyok miatt mindig csak későn tudnak vetni, így idén is  nagyon későn, május közepén került földbe a mag.  A nehéz kötött talajon a kelés sem volt kirobbanó. A májusi 125 mm  eső, majd a júniusi  és júliusi hőségek alaposan megviselték az állományt, de augusztus végére, a bemutató idejére egy ígéretes állomány alakult ki.

vetőmag5

Az októberi 130 mm eső késleltette a betakarítást, ami végülis egy közepes terméssel zárult.

Debrecenben is száraz viszonyok között történt a vetés, de az országos májusi esők itt is megcsillantatták a reményt. A június elején tett megfigyelések során egy ígéretes, szépen fejlett kísérletet láthattunk. De a nyár folyamán fellépő hőség és szárazság idő előtti kényszeréréseket okozott, hiányosan  megtermékenyült csövekkel.  Itt történt meg a legkorábban a betakarítás,  ami  a maga 4,5 t körüli termésátlagával árulkodik  a kedvezőtlen környezeti tényezőkre.

Az összesített adatok szerint tehát a FAO 550-es éréscoport végzett az élen, de ez azért megtévesztő, mert csupán egyetlen hibrid szerepelt benne. A termőhelyenkénti különbség ennél a hibridnél is számottevő,mert a maximum  13.541 t/ha Bábolnán, ezzel szemben a minimum Debrecenben3,963 t/ha.  Ha ettől  eltekintünk, akkor a legeredményesebb éréscsoport ebben az évben a FAO360-400-as csoport lett, azt követi a legkorábbi, azaz a FAO 300-350-es, majd a  FAO 420-480-as szegmens.  Megfigyelhető az éréscsoportokon belüli nagy differenciálódás is, hisz a legnagyobb  és a legkisebb termés közötti különbségek is nagyok, 725- 1645 kg között változnak, ami 10,4 és 23,9 relatív %-os különséget takar érécsoportokon belül.  Ez arra hívja fel a figyelmet, hogy az egyes hibridek teljesítőképességében és alkalmazkodó- vagy stressztűrőképességében jelentős különbségek vannak, amiket érdemes megismerni és kihasználni a fajtaválasztásnál.

2.tábla

Hasznos tapasztalat, hogy a nemesítőházak közötti verseny továbbra is folytatódik, és a kisebbek is rendelkeznek jó vagy  nagyon jó genotípusokkal.  Ennek figyelembevételével bizalommal kell fogadnunk  minden felkínált hibridet, mert váratlan meglepetések születhetnek. Idén például a Bázismag Mg300/10 (Margitta) nevű hibridje szerepelt várakozáson felül, de hasonlóképpen a z Euralis Harmonium és az RAGT Lexxtour nevű hibridje is a legjobbak között végzett.  A Monsanto  és a Pioneer megtartani  látszik a tőlük megszokott előnyt, de a többiek is felzárkózása is megfigyelhető .

Ha az egyes hibridek tényleges termőképességére vagyunk kíváncsiak, nem az átlagértékeket kell néznünk, hisz az átlag sok mindent eltakar. Ebben az esetben véleményem szerint az optimálist megközelítő kísérleti viszonyok között nevelkedő bábolnai kísérlet erdményeit célszerű figyelembe venni.

Az 1.grafikonon bemutatjuk a hibridek termésrangsorát tekintet nélkül a tenyészidőkre. Jól látható, hogy a legnagyobb termést a későbbi érésidejű hibridek ( DKC 5830, P9911, Lexxtur)  mellett néhány középkorai érésű hibrid ( Harmonium, SY Ulises, P9537, P9903) érte el. De rögtön ezek után ott van a legkorábbi csoport két hibridje ( a DKC3939 és az MV300/10=Margitta), ami utal arra, hogy vannak korellációtörő hibridek, melyek  versenyképesek a náluk későbbbi érésű hibridekkel is.  A rangsor elején a különbségek kisebbek, – az 1.  és a 17. helyezett között  összesen 1 tonna,  a következő 21-es csoport első és utolsója között már 2 tonna , míg az utolsó 2 hibrid leszakadni látszik, és újabb 1 tonnával termettek kevesebbet.

1.graf

A 2.grafikonon az éréscsoportok egymással szembeni és  a hibridek csoportokon belüli pozicióját  láthatjuk.  Az ábrán kitűnik a FAO 550-es érésidejű DKC5830 kiemekedő teljesítménye,  de az is, hogy a komplett éréscsoportok között a legmagasabb átlagértéket a FA360-400-as  éréscsoportban értük el. Az  is látszik, hogy az igen korai és középérésűek átlaga között alig van különbség.  Ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy a különböző éréscsoporok egyes hibridjei  között jelentősek a különbségek, és sok az azonos terméstartományban lévő eltérő tenyészidejű hibrid. Ez azt mutatja, hogy manapság már nem a tenyészidő hossza a meghatározó a terméspotenciál kialakításában, hanem a hibridekbe épített genetikai anyag. Másként fogalmazva, a nemesítés eljutott odáig, hogy  képes létrehozni 1 vagy két éréscsoporttal későbbi terméspotenciált korai  hibridekben is.  Ezért fontosak ezek a kísérletek, hogy nyomonkövetjhessük, megismerhessük ezeket a hibrideket, és azokat mielőbb igyekezzünk kipróbálni saját termesztési körülményeink között is.

2.graf

Napraforgóból 2015-ben 4 szokványos és 1 HO kísérletet sikerült elvettetnünk, és az adatokat értékelnünk. A normál kísérletekbe a  kukoricánál már ismertetett nemesítőházak –az Oseva kivételével – küldték el a  hibridjeiket, melyek  száma összesen 27 volt – a check-hibridekkel együtt – , és ezek között hagyományos genotípusok, imidazolin – és Express toleráns hibridek,  magas olajsavas hibridek és vegyszerrezisztens plusz magas olajsavas hibridek szerepeltek.

A 4 kísérleti hely összesített eredményei  (3.grafikon) alapján  a termésátlag  3,502 t/ha lett – pozitív meglepetést okozva, ami egyben mutatja a napraforgók szárazsággal szembeni nagyobb toleranciáját is.  A legjobb átlagterméseket 1. A P63LE113 (4.051 t/ha), 2. az SY Excellio (4,023 t/ha) és az NK Kondi (3, 909 t/ha) hozta, míg a legkisebb átlagokat a Mougli (2,985t/ha), a Klarika (3.142 t/ha) és a Paraiso 1000CLP (3,217t/ha) hibrideknél mértük. Megjegyzendő, hogy ez utóbbiak viszonylagos gyenge teljesítménye az egyes termőhelyeken pl Bábolnán tapasztalható magymértékű Sclerotiniás szártőkorhadással, és az annak nyomán fellépő nagymértékű szártöréssel magyarázható.

3.graf

Olajtartalmat csak 2 helyről : Bábolnáról és Állampusztáról származó mintákból sikerült  ezidáig mérni az IKR Agrár Kiskunfélegyházi Olajgyárában.  Az itt nyert adatok szerint olajtartalomban kiemelkedő értékeket a 2 Dow (DS) hibrid: a 8H288 ( 49,8%) és a 8H449 ( 49,4%) mellett az új RAGT hibridjelölt : az RA 8121235 (=Cliff) (49,5%)  és a Mougli (49,0%) mutatott.

3.tábla

 Az ugyancsak 2 helyes összesítés szerint a termés és az olajtartalom alapján a legjobb poziciót érték el a 4.sz.grafikon szerint : az SY Excellio, az NK Baccardi, az NK Neoma, a PL63LE113, az NK Kondi, a PL63LL06, az NK Neostar, és a P64LE25.

4.graf

Megfigyelhető, hogy a maximális termést adó hibridek között a hagyományos típusok ( Pl NK Kondi, P64 LL06) csakúgy magtalálhatók, mint a   magas olajsavas hibridek ( Tutti,)   vagy   CL illetve Express toleráns hibridek ( pl NK Neoma, NK Neostar, NK Baccardi, P64LE25), hasonlóan a magas olajsavas+ herbicidrezisztens hibridekhez ( SY Excellio, PL63LE113),  ami jelzi, hogy a fejlesztés egyszerre irányul  a termőképességre és a minőségre is. 

Kísérleti eredményeinket  már eddig is megosztottuk a kísérleti Partnerekkel és a nemesítőházak képviselőivel, míg a szélesebb szakmai közönség majd a szokásos jövő éveleji vevőtalálkozókon ismerheti meg  azokat.

Kísérleti munkánk során arra törekszünk, hogy még több, még pontosabb kísérleti adathoz jussunk, hogy szakmai kapcsolataink tovább mélyítsük,  és hogy a terméseredményeket meghatározó legfontosabb fajtaválasztási döntések  Partnereinknél minél megalapozottabbak lehessenek.  Arra bíztatjuk kedves Partnereinket, hogy kérdéseikkel forduljanak hozzánk bizalommal, és legyenek meggondoltan bátrak az innovációt jelentő új, ígéretes hibridek kipróbálásában.

                                                        dr. Kiss Erzsébet

                                                          kísérleti vezető