AgrowKnowmia program – Repce tápanyag-kísérleti eredmények | IKR Agrár Kft.
ENSIN - Kettőt egy csapásra!
HUNFERT - Minőségi magyar komplex műtrágyák
IKR Agrár Kft. - A tervezhető jövő!

AgrowKnowmia program – Repce tápanyag-kísérleti eredmények

2016.07.29.

Az IKR Agrár Kft.  2015-ben országos kísérleti programot indított AgrowKnowmia Program (ejtsd: Agronómia program) néven. A program célja egy olyan fenntartható mezőgazdasági gyakorlat bemutatása, amely ötvözi a jelenleg rendelkezésre álló legmodernebb gépi, inputanyag, térinformatikai technológiákat a jövedelmezőség javítása, a talajok megóvása, okszerű gazdálkodás ösztönzése, az egyre szélsőségesebb időjárási körülmények káros hatásainak csökkentése érdekében.

Az AgrowKnowmia Program keretében vizsgáljuk és bemutatjuk, hogy a növénytáplálásban az elmúlt években kifejlesztett termésnövelő anyagokat okszerűen használva és beépítve a technológiába milyen többleteredményt lehet elérni, a kizárólag a több évtizede használt „hagyományos“ termékekre alapozott technológiákkal szemben. Többek között elemezzük az osztott- és egydózisú tápanyagkijuttatási technológiák közötti termésbeli és gazdaságossági különbségeket, illetve ami jelen cikk témájához legszorosabban kapcsolódik, a starter műtrágyák alkalmazásának hatásait repcében is.

A kísérletbe bevont területeken a különböző kezelések talajvizsgálati eredmények alapján lettek meghatározva, tehát táblára adaptált műtrágyaadagokat és féleségeket alkalmaztunk. Tápanyagos vonatkozású nagyparcellás repce kísérletek 2015-ben 3 helyszínen kerültek beállításra.

A cikk írásakor a betakarított kísérleti parcellák beltartalmi vizsgálatának eredményei még nem állnak teljes körűen rendelkezésre, de már most levonható a következtetés: a nitrogén táplálás mellett a kén és foszfor hatóanyagok megfelelően időzített adagolásával többlethozam és többletjövedelem érhető el, még akkor is, ha fajlagosan drágább inputanyagokat használunk fel.

Az egyik kísérleti helyszín a Pécs-Reménypusztai Kft. 13/B repcetáblája volt a 2015-16 idényben. A terület gyengén savanyú, jó vízgazdálkodású erdőtalaj, kötöttségét tekintve vályogtalaj. Káliummal igen jól, míg foszforral és mésszel gyengén ellátott a szántó, humusztartalma közepes, ásványi nitrogén tartalma igen gyenge minősítést kapott. Az itt 11 különböző kezelést tartalmazó kísérletet négy ismétlésben állítottuk be, 1100 m2 parcellákon. Ezúton is külön köszönetet mondok Lenkei Zoltán növénytermesztési ágazatvezetőnek a kísérleti munkához nyújtott segítségéért.

Alaptrágyaként az őszi búza elővetemény betakarítását követően DAP és granulált kálisó 50-50% arányú keverékét szórtuk ki repítőtárcsás műtrágyaszóróval, majd a magágyba dolgoztuk. A kísérlet pontosságának érdekében vetés előtt közvetlenül külön menetben juttattuk ki a starter műtrágyát önmagában vagy kálisóval keverékben. A tápanyagvisszapótlást kivéve minden más termesztéstechnológiai elemet az üzemi gyakorlatnak megfelelően hajtottak végre a kísérleti területen is.

A vetésre 09.04-én került sor DK Exquisite hibriddel, 2,05 kg/ha vetőmag mennyiséggel, dupla gabona sortávra. A gyomirtást 09.18-án végezték el Springbok 2,5 l/ha dózisával, majd a túlfejlett egyszikűek ellen (gabona árvakelés) ismételt védekezésképp 10.04-én Targa Super 5 EC gyomirtó 0,6 l/ha dózisával. Kártevők ellen összesen 5 alkalommal, gombás betegségek ellen 3 alkalommal védekeztek a kísérleti táblán, ebből első alkalommal 2015 októberében regulátor hatású készítménnyel. A területen a tenyészidőszakban (2015. augusztus – 2016 június) összesen 604 mm csapadék hullott, meglehetősen egyenlőtlen eloszlással. A legintenzívebb vegetatív időszakban csapadékhiány volt, márciusban csak 37, áprilisban csupán 17 mm hullott.

Tavasszal a fejtrágyát már a megszokott módon, repítőtárcsás műtrágyaszóróval juttattuk ki március 17-én (F1) és április 1-én (F2). Tápanyagok szempontjából az 1. számú kezelés reprezentálja az üzemi technológiát. A kísérlet valamennyi kezelésében azonos nitrogén adagokat alkalmaztunk, így a termésbeli különbségek csak a kezelések időzítéséből és a többi hatóanyag változó mennyiségéből adódhatnak.

A kísérletben alkalmazott műtrágyák hatóanyag tartalmát az 1. számú táblázat mutatja be.

2

A Pécsen beállított számos kezelés közül az alábbi, 2. számú táblázatban részletezetteket érdemes jobban is megvizsgálni. Amint látható az üzemi technológiában alkalmazott alaptrágya dózisát a kísérleti kezelésekben jelentősen csökkentettük és starter műtrágyákkal helyettesítettük, továbbá a fejtrágyák közül elhagytuk a ként nem tartalmazó MAS-t. A 4. kezelésben egy magasabb árkategóriát képviselő klórmentes NPK műtrágyát haználtunk starternek, az 5. kezelésben pedig a HUNFERT NPS immunMAX startert kombináltuk az ENSIN márkanevű inhibitoros nitrogén műtrágyával, azt tavaszi fejtrágyaként kiadva. Az ENSIN technológia optimális szinten tartja a talajoldat nitrogén koncentrációját, ezért a több adagban kijuttatott fejtrágyázás alkalmazásakor jellemző ingadozó, hullámzó nitrogénszint helyett stabil, növényi szempontból optimális nitrogénellátást biztosít hónapokon keresztül.

3

A vegetációs időszakban a kezeléseket folyamatosan szemléztük és növénymintákat vettünk, ahol vizsgáltuk az átlagos növénytömeget, az átlagos gyökérnyak átmérőt, illetve az átlagos gyökértömeget.

Az 04.26 vett minták parcellánként 3-3 növény vizsgálatából származó eredményeit az 1-3-5 kezelésre vonatkozóan az alábbi, 3. számú táblázat mutatja be.

4

Az 1. számú diagram a betakarításkor mért terméseredményeket 9% nedvességtartalomra korrigálva, valamint a vett termésminták minősítése során mért olajtartalom alapján kiszámított hektáronkénti olajterméseket mutatja.

5

Megállapítható, hogy a növényminták vizsgálatából származó eredmények korrelállnak a későbbi betakarításkori terméseredményekkel. A 2. számú kezelés terméseredménye 2,5 %-kal magasabb az üzemi kontrollnál, míg a 3. számú 3,6%-kal haladja azt meg. A 4. kezelés 5,2 %-os többletet hozott, míg a 5. számú kezelés 3,5 %-nyi plusz termést eredményezett.

6

A starterek beépítése a technológiába, illetve a kénnel kiegészített nitrogén fejtrágyák alkalmazása a teljes vegetációs idényben egyértelműen pozitív hatású a termés mennyiségére. A kísérletben tapasztaltak alapján 50 kg/ha mennyiségnél több nitrogén hatóanyagot – a vegtáció során kiadott teljes nitrogén hatóanyag mennyiség azonos szintje mellett – nincs értelme kiadni ősszel, mert nem ad többlethozamot, sőt a repce őszi túlfejlődését okozhatja. Ez egybevág a szakirodalmi adatokkal.

7

A kezelésenként kiadott műtrágya hatóanyagok mennyiségét és az ezzel elért termésszinteket mutatja be a 2. számú diagram. A legmarkánsabb különbséget a kén hatóanyag mennyisége mutatja. Az üzemi kontroll kezeléshez viszonyítva kénből háromszor annyi hatóanyagot kapott a 2-5 parcellák mindegyike. Véleményem szerint az üzemi kontrollt meghaladó termések kialakulásában a 2-5 parcellákban döntően a kén hatóanyagnak volt szerepe, kisebb mértékben pedig a foszfor – nitrogén – kén hatóanyagok megfelelő arányának a kezelések során. A kálium hatóanyag terméstöbbletekre gyakorolt hatását elhanyagolhatónak tartom, mivel az üzemi kontrollt jelentő 1. kezelés és a 3-4 kezelés is közel azonos mennyiséget kapott ebből a hatóanyagból, illetve a terület egyébként is káliummal igen jól ellátott.

Persze önmagában az, hogy terméstöbbletet értünk el plusz hatóanyagok kiadásával még nem jelenti azt, hogy ez a többlet befektetésünk meg is térül. Az olvasót nyilván az foglalkoztatja most, hogy megéri-e többet költeni a tápanyagvisszapótlásra? Ezek a magasabb árkategóriás, innovatív műtrágyák kézzel fogható hasznot is hajtanak alkalmazásukkal, vagy csak több forgótőkét kötnek le? Nézzük meg tehát az egyes kezelések megtérülési mutatóit!

8

A 3. számú diagramon azt ábrázoltam, hogy az üzemi technológia költség, árbevétel és hozamszintjét bázisnak tekintve, az egyes kezelések milyen többletráfordítást jelentettek, az elért terméstöbblet milyen fajlagos árbevétel növekedést eredményezett és végül a piros oszlop diagramok jelentik meg, hogy mindezen tényezők összesítését követően milyen többletjövedelmre tettünk szert az egyes tápanyagvisszapótlási technológiák alkalmazásával. Az árbevétel számítását 105.000 Ft/t repce értékesítési áron kalkuláltam, az egyes műtrágyák költségét a megfelelő szezonális áron számítottam ki. A legolcsóbb az üzemi technológia volt (1. kezelés) a maga 77.140 Ft/ha költségével, a legdrágább a 4. kezelés 93.250 Ft/ha szinten. A legkevesebb többlet jövedelmet a 2. kezelés hozta, ez 1.168 Ft/ha összeget jelentett csupán, a legköltséghatékonyabbnak pedig ebben az összehasonlításban 3. kezelés tűnik, ami 11.626 Ft/ha fajlagos plusz jövedelmet termelt. Itt azonban érdemes megjegyezni, hogy ez a számítás csak az inputanyag költségeket veszi figyelembe, a kijuttatás költségeit nem. Viszont ha azt is számításba vesszük, akkor a kép megváltozik és az 5. egyértelműen a legjövedelmezőbb választás a kezelések közül. Ezt mutatja be a 4. számú diagram.

9

Látható, hogy a legjövedelmezőbb technológia nem a legmagasabb terméseredményt produkáló kezelés lett, mert bár a repce egyértelmű terméstöbblettel reagált a klórmentes összetételű NPK komplexre, mint starterre, ezen a repce értékesítési árszinten a termés többlet nem tudja kompenzálni a drága kertészeti műtrágya használatából adódó költségnövekedést.

Az ENSIN technológia viszont lehetővé teszi, hogy egyetlen jól időzített, kora tavaszi fejtrágyázással megoldjuk a teljes vegetációs időszakra szóló nitrogén pótlást – ami költségmegtakarítást jelent. 3.000 Ft/ha bekerülési értéken számítva a repítőtárcsás műtrágyaszórás fajlagos önköltségét (gép, üzemanyag, bérköltségek, stb.), így 13.373 Ft/ha plusz jövedelmet termelt az 5. számú technológia az üzemi kezeléssel összehasonlítva. Az ENSIN használatával az időjárási kockázatokat is csökkenthetjük, hiszen kora tavasszal jellemzően mindig van annyi nedvesség a talajban, hogy a műtrágyaszemcsék feloldódjanak és a hatóanyagok a talajoldatba kerüljenek. Az ENSIN akkor is hat, ha a március-április szárazabb, csapadékszegény és a második fejtrágya esetleg hetekig a talajfelszínen várjná a bemosó csapadékot. Szintén említésre érdemes, hogy a 2. fejtrágyázási menet kimaradásával munkaidő és gépkapacitás szabadul fel a legsűrűbb tavaszi időszakban, amikor már a napraforgó és kukorica vetésével, illetve az azt előkészítő talajmunkákkal vagyunk elfoglalva.

További érdekesség, hogy egy másik kísérleti helyszínen a Hajdú-Bihar megyei Bakonszegen beállított repcekísérlet eredményei alapján azt is tudjuk, hogy az NPS immunMAX és ENSIN technológia együttes alkalmazása – annak hatékonysága miatt – lehetővé teszi az összes nitrogén hatóanyag mennyiségének 10% csökkentését, mely – az üzemi technológiával összevetve – még így is 200 kg/ha terméstöbbletet és 17.000 Ft/ha –t meghaladó többletjövedelmet hozott!

A kísérleti program 2016. évi tapasztalatai alapján tehát repce termesztéshez ajánlott technológiánk jövedelmezőség és a környezetvédelem (részletek az ENSIN technológiában) szempontjából is egyértelműen a HUNFERT NPS immunMAX starter alkalmazása ősszel, illetve az ENSIN technológia használata tavasszal!

 

Péntek Csaba
termékfejlesztő mérnök