AgrowKnowmia Program – Búza eredmények 2016 | IKR Agrár Kft.
ENSIN - Kettőt egy csapásra!
HUNFERT - Minőségi magyar komplex műtrágyák
IKR Agrár Kft. - A tervezhető jövő!

AgrowKnowmia Program - Búza eredmények 2016

2016.09.12.

Az IKR Agrár Kft.  2015-ben országos kísérleti programot indított AgrowKnowmia Program (ejtsd: Agronómia) néven. A projekt célja egy olyan fenntartható mezőgazdasági gyakorlat bemutatása, amely ötvözi a jelenleg rendelkezésre álló legmodernebb fajtákat, hibrideket, gépi, inputanyag, térinformatikai technológiákat a jövedelmezőség javítása, a talajok megóvása, okszerű gazdálkodás ösztönzése, az egyre szélsőségesebb időjárási körülmények káros hatásainak csökkentése érdekében.

Az AgrowKnowmia Program keretében vizsgáljuk és bemutatjuk, hogy a növénytáplálásban az elmúlt években kifejlesztett termésnövelő anyagokat okszerűen használva és beépítve a technológiába milyen többleteredményt lehet elérni, a kizárólag a több évtizede használt „hagyományos“ termékekre alapozott technológiákkal szemben. Többek között elemezzük az osztott- és egydózisú tápanyagkijuttatási technológiák közötti termésbeli és gazdaságossági különbségeket, illetve ami jelen cikk témájához legszorosabban kapcsolódik, a starter műtrágyák alkalmazásának hatását búzában is.

A kísérletbe bevont területeken a különböző kezelések talajvizsgálati eredmények alapján lettek meghatározva, tehát táblára adaptált műtrágyaadagokat és féleségeket alkalmaztunk. Tápanyagos vonatkozású nagyparcellás őszi búza kísérletek 2015 őszén 8 helyszínen kerültek elvetésre.

Kísérlet látkép

Őszi búza kísérleti blokk madártávlatból

Az AgrowKnowmia Program egyik búza kísérleti blokkja a Pécs-Reménypusztai Kft. 109 táblája volt a 2015-16 idényben. A terület savanyú, jó vízgazdálkodású erdőtalaj, kötöttségét tekintve vályogtalaj. Káliummal igen jól, míg foszforral közepesen, mésszel gyengén ellátott a szántó, humusztartalma gyenge, ásványi nitrogén tartalma igen gyenge minősítést kapott a vizsgálati eredményekben. Az itt 14 különböző kezelést tartalmazó vizsgálati sort négy ismétlésben állítottuk be, 1000 m2 parcellákon.

A kísérlet az őszi búza tápanyag reakciójának vizsgálatára irányult, ezen belül is a HUNFERT NPS immunMAX starter hatékonyságára fókuszálva. Cél a legköltséghatékonyabb starter műtrágya adag meghatározása, a legjövedelmezőbb búza tápanyagvisszapótlási technológia kidolgozása. Ehhez a starternek két különböző dózisát alkalmaztuk, egy „hagyományos, csak nitrogént és foszfort tartalmazó műtrágyával kezelt üzemi kontroll mellett.

A kísérlet bemutatása

A kukorica elővetemény betakarítását követően sem alaptrágya kijuttatására, sem forgatásos mélyművelésre nem került sor. A direktvetőgéppel történő vetést megelőzően nehéz tárcsát járattak a területen két menetben, majd a még mindig jelentős felszíni szártömeget ásóboronával tovább keverték a talajba. A kísérlet pontosságának érdekében vetés előtt közvetlenül külön menetben juttattuk ki a starter műtrágyát, mely az üzemi kezelésnél DAP volt, a többi esetben mindig a HUNFERT NPS immunMAX. A tápanyagvisszapótlást kivéve minden más termesztéstechnológiai elemet az üzemi gyakorlatnak megfelelően hajtottak végre a kísérleti területen is.

A vetésre a kedvezőtlen időjárás miatt csak meglehetősen későn, 2015.11.13-án került sor a Saaten Union fajtatulajdonos vállalat által rendelkezésünkre bocsátott CH Combin fajtával, 215 kg/ha vetőmag mennyiséggel. A gyomirtást 2016.04.03-án végezték el Granstar Super 50 SX 50 g/ha + Starane 0,3 l/ha dózisával. Kártevők ellen összesen 2 alkalommal, gombás betegségek ellen szintén 2 alkalommal védekeztek tankkombinációban a kísérleti táblán. A területen a tenyészidőszakban (2015. augusztus – 2016 június) összesen 562 mm csapadék hullott, meglehetősen egyenlőtlen eloszlással. Kora tavasztól egészen májusig csapadékhiány volt, márciusban csak 37, áprilisban csupán 17 mm hullott, majd május-júniusban összesen 176 mm eső áztatta a területet.

Tavasszal a fejtrágyát már a megszokott módon, repítőtárcsás műtrágyaszóróval juttattuk ki március 17-én (F1) és április 25-én (F2). Tápanyagok szempontjából az 1. számú kezelés reprezentálja az üzemi technológiát. A kísérlet valamennyi kezelésében azonos nitrogén adagot (összesen 155 kg/ha nitrogén hatóanyag) alkalmaztunk, így a termésbeli különbségek csak a kezelések időzítéséből, a többi hatóanyag változó mennyiségéből és a hatóanyagok minőségéből adódhatnak.

A kísérletben alkalmazott műtrágyák hatóanyag tartalmát az 1. számú táblázat mutatja be.

T1

1. számú táblázat

A Pécsen beállított számos kezelés közül az alábbi, 2. számú táblázatban részletezetteket érdemes jobban is megvizsgálni. Amint látható az üzemi technológiában alkalmazott kommersz startert a HUNFERT NPS immunMAX starter műtrágyára cseréltük le, azt azonos hektárdózisban kijuttatva, illetve több kezelésben egy magasabb 150% adagot alkalmaztunk. A fejtrágyázások során az első kezelések alkalmával a ként nem tartalmazó MAS-t, ként is tartalmazó műtrágya féleségekre cseréltük. A második fejtrágyázáskor egyes kezelések esetében a legolcsóbb megoldást jelentő MAS-t, más esetekben a ként is tartalmazó DASA-t használtuk. A 6. és 7. kezelésben pedig teljesen elhagytuk a második fejtrágyát, hiszen az ENSIN márkanevű, inhibitoros nitrogén műtrágyát alkalmaztuk, azt egyetlen, teljes dózisú tavaszi fejtrágyaként kiadva. Az ENSIN technológia optimális szinten tartja a talajoldat nitrogén koncentrációját, ezért a több adagban kijuttatott fejtrágyázás alkalmazásakor jellemző ingadozó, hullámzó nitrogénszint helyett stabil, a növények vegetatív fejlődéséhez igazodó, optimális nitrogénellátást biztosít hónapokon keresztül.

T2

2. számú táblázat

 

Terméseredmények

Az 1. számú diagram a betakarításkor mért terméseredményeket mutatja be 14,5% nedvességtartalomra korrigálva.

D1

1. számú diagram

Látható, hogy a terméseredmények a 6,5 tonna/ha szint körül szórnak, a kezelések főátlaga 6,48 t/ha. A búza érésének utolsó időszakában, június végén jelentkező forróság hirtelen érést okozott, kedvezőtlen irányba befolyásolta az ezerszem tömeget, hektoliter tömeget. Ezzel magyarázhatóak az évjárathoz és a fajta képességeihez (ugyanezen táblán elhelyezett fajtasorunkban 7,9 t/ha termést adott a CH Combin) képest nem túl magas hozamok. Szerencsére a betakarítást még az esős időszak előtt sikerült elvégezni, így a már kialakult beltartalmi paraméterek nem romlottak. A termésszintek eltérései szignifikánsak, a különbségek 1% hibát megengedve statisztikai módszerrel is igazolható módon a műtrágyás kezelésekből adódnak. A legjobb terméseredményt a 4. kezelés adta – 6,3 %-kal felülmúlva az üzemi kontrollt – mely az NPS immunMAX startert ősszel és tavaszi 1. fejtrágyának is megkapta, második fejtrágyaként pedig DASA-t juttattunk ki. A termésversenyben második helyen a 6. technológia végzett, 4 % plusz terméssel.  A harmadik helyet a 7. kezelés szerezte meg, 3,4 % terméstöbblettel. Mindkét utóbbi technológiában ősszel NPS immunMAX startert, tavasszal pedig ENSIN-t szórtunk ki egyetlen fejtrágyázási menetben. A két kezelés közti különbség, hogy a 7. esetében magasabb őszi starter és alacsonyabb tavaszi fejtrágya dózist alkalmaztunk, mint a 6.-ban, tehát a 7. kezelésben az őszi időszak irányába toltuk a nitrogén táplálást.

Aratás

Zajlik a parcellánkénti betakarítás

A búzára optimalizált starter beépítése a technológiába, illetve a kénnel kiegészített nitrogén fejtrágyák alkalmazása a teljes vegetációs idényben egyértelműen pozitív hatású a termés mennyiségére. A kísérletben tapasztaltak alapján az alacsonyabb őszi nitrogén adagot kapott technológiák – a vegtáció során kiadott teljes nitrogén hatóanyag mennyiség azonos szintje mellett – jobb terméseket produkáltak, mint az ősszel a standard dózis másfélszeresével starterezett kezelések. A nitrogén hatóanyag adagolása szempontjából tehát a 3:1 arány kedvezőbb volt, mint az 5:3 az ősz : tavasz vonatkozásában. Ezt mutatja be a 2. számú diagram.

D2

2. számú diagram

Láthattuk milyen komoly befolyása van a termés mennyiségére mindössze 20 kg nitrogén hatóanyag időzítésének. Most nézzük meg hogy milyen összefüggés van a kiadott hatóanyagok mennyisége és a termés minősége között? Van egyáltalán összefüggés? Vagy a termőközeg, a talajunk meghatározóbb ebben a vonatkozásban?

 

A termés minősége

A kezelésenként kiadott nitrogén, foszfor, kálium és kén műtrágya hatóanyagok mennyiségét és az ezek hatására kialakult sikértartalmat ábrázolja a 3. számú diagram.

D3

3. számú diagram

Mivel a terület káliummal igen jól ellátott – amint az a diagramból is látszik – kálium hatóanyagot nem juttattunk ki. A nitrogén mennyisége mindenütt azonos, tehát a foszfor és kén hatóanyag változó mennyisége lehetett befolyással a sikértartalomra, ha volt ilyen hatás. A legmarkánsabb különbségeket az egyes kezelések között a kén hatóanyag mennyisége mutatja.

Nézzük először a foszfort! A terület foszforral közepesen ellátott, ezért az üzemi gyakorlat szerint érdemi mennyiségű foszforpótlásban gondolkodnak, ezt reprezentálja az 1. kezelés 92 kg/ha foszfor hatóanyag adagja. Ez több mint másfélszerese a következő legnagyobb foszfor adagnak, amelyben a 3. és 4. kezelést részesítettük. Ennek ellenére a mind a 3., mind a 4. technológia jóval felülmúlta sikértartalomban az 1.-t. Mindkettő malmi I. minőségű termést hozott, 30% feletti sikértartalommal, az üzemi kontroll éppen csak hogy elérte a malmi II. alsó küszöbének számító 28%-t. Ha van összefüggés a kiadott foszfor hatóanyag mennyisége és a búza minősége között ezek szerint az fordított lenne, tehát minél több foszfort adunk ki, annál rosszabb beltartalmú termésre számíthatunk? Vagy inkább a Liebig féle minimum törvényt szemünk elé idézve állapítsuk meg, hogy a termés kialakulásához szükséges foszfor a búza rendelkezésére állt és a minőséget egy másik tápelem befolyásolta, amelynek hiánya volt a limitáló tényező az üzemi kontroll termés beltartalmi értékének kialakulásában? Ez utóbbi következtetés lesz a helyes.

A diagramra nézve szembeötlő a sárga színnel jelölt kén hatóanyag hiánya az 1. kezelés oszlopában, s vegyük észre, hogy a sikértartalom lineárisan emelkedik, amint a búza kén pótlásban részesül a 2. kezelésben még csak ősszel, a 3. kezelésben ősszel és a tavaszi első fejtrágyával is, majd a 4. technológiában az egész vegetációja során! Az 5-7 kezelésekben szintén a teljes vegetáció során a búza rendelkezésére állt a kén, a diagramon látszik, hogy a sikértartalom a malmi I. minőség határa fölött ingadozik. Mi lehet ennek az oka? Az ok: hogy a beltartalom kialakulásában nem csak a kén játszik fontos szerepet, hanem a nitrogén is, ez a két tápelem együttesen determinálja a búzaszemek minőségét. Az 5. és 7. technológában – mint azt már korábban megvizsgáltuk – „túl sok“ nitrogént alkalmaztunk ősszel, amely mennyiség hiányzott a tavaszi fejlődéshez, ez nem csak a termés mennyiségében, de minőségében is jelentkezett, ezeknél a kezeléseknél a sikértartalom a 30 % közelébe csökkent.

A nyersfehérje tartalom is hasonlóképpen alakul, melynek értékeit a terméshozam függvényében a 4. számú diagram szemlélteti.

D4

4. számú diagram

 

Jövedelmezőség

Persze önmagában az, hogy terméstöbbletet és minőségjavulást értünk el plusz hatóanyagok kiadásával még nem jelenti azt, hogy ez a többlet befektetésünk meg is térül. Az olvasót nyilván az foglalkoztatja most, hogy megéri-e többet költeni a tápanyagvisszapótlásra? Egyáltalán többet kell költeni? Ezek a magasabb árkategóriás, innovatív műtrágyák kézzel fogható hasznot is hajtanak alkalmazásukkal, vagy csak több forgótőkét kötnek le? Nézzük meg tehát az egyes kezelések megtérülési mutatóit!

T3

3. számú táblázat

A 3. táblázatban szerepel az egyes technológiákban alkalmazott műtrágyák összesített hektárköltsége a 2015 ősz – 2016 tavaszi szezonban érvényes IKR Agrár listaárakon számítva. Látható, hogy a kezelések közül kettő is olcsóbb az üzemi technológiánál.

D5

5. számú diagram

Az 5. számú diagramon azt ábrázoltam, hogy az üzemi technológia költség, árbevétel és hozamszintjét bázisnak tekintve, az egyes kezelések milyen többletráfordítást jelentettek, az elért terméstöbblet milyen fajlagos árbevétel növekedést eredményezett és végül a piros oszlop diagramok jelentik meg, hogy mindezen tényezők összesítését követően milyen többletjövedelmre tettünk szert az egyes tápanyagvisszapótlási technológiák alkalmazásával. Az árbevétel számítását 44.000 Ft/t búza értékesítési áron végeztem el, a technológáik műtrágya anyagköltségét a 3. táblázat szerint kalkuláltam. A jövedelmezőségi kalkuláció azonban nem csak az inputanyag költségeket veszi figyelembe, hanem a kijuttatás költségeit is, minden egyes műtrágyaszórási menetet 3.000 Ft/ha (gép, üzemanyag, bérköltségek, stb.) normaköltségen. Így a két fejtrágyát kapott kezeléseket 3.000 Ft-tal több gépi munkaköltség terheli, mint a 6. és 7. technológiát.

Összességében a legolcsóbb a 6. számú technológia volt a maga 66.140 Ft/ha költségével, a legdrágább a 3. kezelés 78.880 Ft/ha szinten. A 3. technológia végül veszteséges lett, hiszen ez volt mind közül a legdrágább és kevesebb termést hozott, mint az üzemi. A legkevesebb többletjövedelmet a 5. kezelés hozta, ez 2.312 Ft/ha összeget jelentett csupán, a legköltséghatékonyabbnak pedig a 6. kezelés bizonyult, ami 16.344 Ft/ha fajlagos plusz jövedelmet termelt. A második helyet a 4. technológia, a harmadikat pedig a 7. kezelést szerezte meg a jövedelmezőség tekintetében. Itt azonban érdemes megjegyezni, hogy ez a számítás a búza beltartalmi minőségéből adódó plusz értéket nem veszi figyelembe, tehát, hogy malmi I. vagy malmi II. búzánk termett az adott parcellákon Viszont ha ezt is számításba vesszük, akkor a kép még kedvezőbb lesz az NPS immunMAX-ot és/vagy ENSIN-t is alkalmazó technológiák szempontjából. Ha 1.000 Ft/t felárral számolunk a malmi I. minőségű búzát termett kezelések árbevételének számításakor a malmi II. minőséget produkálókhoz képest, akkor a hektáronként jelentkező többletjövedelmek két kezelésnél is átlépik a 20.000 Ft/ha szintet. Ezt mutatja be a 6. számú diagram.

D6

6. számú diagram

Látható, hogy a legjövedelmezőbb technológia nem a legmagasabb terméseredményt produkáló kezelés lett, mert bár az őszi búza egyértelmű terméstöbblettel és minőségjavulással reagált az NPS immunMAX őszi mellett tavaszi első fejtrágyaként történő alkalmazására, ezen a búza értékesítési árszinten a terméstöbblet és az 1.000 Ft/t minőségi felár nem tudja ellensúlyozni a starter prémium fejtrágyaként történő alkalmazásából, valamint a két fejtrágyázási menetből adódó többletköltséget a 6. számú NPS immunMAX – ENSIN technológia hatékonyságával szemben.

A végső győztes, azaz a 6. számú technológia összességében tehát 22.946 Ft/ha plusz jövedelmet termelt az üzemi kezeléssel összehasonlítva.

Nagyon látványos az utolsó, 7. számú diagram, mely a kezelésenkénti terméshozamok és az egyes technológiákkal elért összes megtermelt jövedelem összefüggését ábrázolja. Ennek számításakor a tápanyagvisszapótlás költségén kívül felmerült minden egyéb termesztési költséget 150.000 Ft/ha szinten vettem figyelembe, tehát összességében 220.000 Ft/ha körüli teljes hektárköltséggel számoltam, amelyet csak a tápanyag visszapótlási ráfordítások differenciáltak. Természetesen ez egy viszonyszám, ami minden gazdálkodónál más és más, függően a termesztéstechnológia intenzitásától, az alkalmazott gépek méretétől, termőterülettől, stb., de arra alkalmas, hogy bemutassam milyen többletjövedelem lehetőségek rejlenek egy jól átgondolt tápanyag gazdálkodásban, még egy olyan egyszerűnek tartott növény esetében is, mint az őszi búza.

Mindezek után érdemes még néhány szót szólni a győztes technológiát alkotó két prémium termékről.

Az ENSIN egy inhibitor anyagokkal kiegészített, tartamhatású kénes nitrogén műtrágya. Az ENSIN technológia lehetővé teszi, hogy egyetlen jól időzített, kora tavaszi fejtrágyázással megoldjuk a teljes vegetációs időszakra szóló és a növények fejlődéséhez igazodó nitrogén táplálást – ami költségmegtakarítást jelent. Szintén említésre érdemes, hogy a 2. fejtrágyázási menet kimaradásával munkaidő és gépkapacitás szabadul fel a legsűrűbb tavaszi időszakban, amikor már a napraforgó és kukorica vetésével, illetve az azt előkészítő talajmunkákkal vagyunk elfoglalva.

D7

7. számú diagram

A HUNFERT NPS immunMAX 2015 tavaszán debütált, ekkortól érhető el termékkínálatunkban. Starter hatású NP komplex, jelentős kén és kalcium tartalommal, magnézium kiegészítéssel, valamint a növényi immunrendszert erősítő, a stressztűrő képességet fokozó mikroelem csomaggal. A nitrogén hatóanyagot kizárólag gyorsan hasznosuló típusokban tartalmazza, aminek 75%-a ammónium formában van a termékben, mely a talajkolloidokon jól kötődik, ezért kimosódásra nem hajlamos. A ként a növények számára felvehető szulfát formában hordozza. Magnézium tartalma fotoszintézist serkentő hatású, hozzájárul a teljes körű tápanyag visszapótláshoz. A kalcium segíti a megfelelő gyökérnövekedést, kedvezően befolyásolja a termőföldbe került szemcse körül a talaj pH-t, így jótékony hatású más tápelemek felvételére is, ez különösen savanyú talajokon fontos. Legfontosabb felhasználási célterülete az őszi vetésű növények indító trágyázása, valamint a búza első fejtrágyájaként történő alkalmazás. A nitrogén és a foszfor 2:1 aránya a búza számára optimális, alkalmazása tartamkísérletek alapján a termés legjobb mennyiségi és minőségi kombinációját eredményezi, ezzel a minőségi búzatermesztést megcélzó gazdálkodók kezébe ad egy újabb eszközt.

A kísérleti program 2016. évi tapasztalatai alapján tehát őszi búza termesztéshez ajánlott technológiánk a termésbiztonság, jövedelmezőség és környezetvédelem (részletek az ENSIN technológiában) szempontjából is egyértelműen a HUNFERT NPS immunMAX starter alkalmazása ősszel, illetve az ENSIN technológia használata tavasszal!

 

Péntek Csaba

termékfejlesztő mérnök